Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
‘20 A német ptvkv. 1708. §-ának rendelkezése messzebb megy a magyar T. idézett 350. §-ánál. A német ptkv. szerint a természetes apa tartozik a gyermeknek 16. életéve betöltéséig az anya állásának megfelelő tartást nyújtani. A tartás kiterjed az összes életszükségletekre, valamint a nevelés költségeire és az életpályára való kiképzésre. Ha a gyermek, midőn 16. életévét betölti, testi vagy szellemi fogyatkozásainál fogva önmagát eltartani képtelen, az esetben az atya őt e koron túl is tartozik ellátni. E szerint a rendes tartási kötelezettség előfeltétele az atyaság puszta ténye. Nem előfeltétele annak sem a gyermek szorult helyzete, sem az atya fizetési képessége. A tartás mértéke lehető széles alapra van fektetve. A rendkívüli, azaz a 16 éven túli tartási kötelezettség nincs korhatárhoz kötve. A svájczi polg. tvkv. lényegesen messzebb megy. A tartási költséget a gyermek betöltött 18. életévéig ítéli meg, az összeg megállapításánál tekintetbe veendők az apa és az anya körülményei, de a viszonyok lényeges változtával mindegyik érdekelt az összegnek újból való megállapítását kérheti. Itéle- tileg kimondható, hogy a tartási kötelezettség megszűnik, ha a gyermek viszonyaihoz mért elégséges önálló jövedelemhez jut. Az apa házasságon kívül született gyermeke felől époly mérvben tartozik gondoskodni, mint törvényes gyermeke felől, ha azt elismeri, vagy ha a bíróság a gyermeket az apának «mit Standesfolge i) odaítéli, azaz kimondja, hogy a gyermeket az apa családi neve és illetősége megilleti. Ezt teszi a bíróság akkor, ha az apa a közösülés előtt az anyának házassági Ígéretet tett, vagy ha a közösülésnél ellene bűntettet követett el, vagy ekkor vele szemben az őt fölötte megillető hatalmával visszaélt. Helyeslem joggyakorlatunk azon álláspontját, mely szerint esetenként megállapítandó ténykérdést képez, hogy a keresetképesség mely életkorban következik be. Helytelenítem azonban, hogy ezen keresetképességet «a tényekből# már rendszerint a gyermek 12. életévében bekövetkezettnek látja.* * Lásd e kérdés felől Márkus Dezső oly találó okfejtését: «A házasságon kívül született gyermek és joggyakorlatunk». Jogt. Közi. 1907. évi 39. sz. 20
