Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
Feltehető azonban, hogy a munkaadó szervezeteknek nálunk is várható megerősödésével a kollektív szerződéseket, úgy mint Angliában, Francziaországban, Olaszországban, Dániában, tulnyomórészben Németországban és Ausztriában, nálunk is főkép szervezetek kötik majd meg. Ezért, de meg azért is, mert a szervezetek közbelépése, ha más irányban egyszerűsíti is, viszont komplikálja a jogviszonyt annak következtében, hogy magából a szerződésből többnyire nem állapítható meg egész biztonsággal az, hogy a szervezet csak tagjainak képviseletében vagy saját nevében, vagy úgy tagjai képviseletében, mint saját nevében is köti-e meg a szerződést, a mely eltéréseknek pedig a szerződésből folyó kötelezettségek teljesítése és jogok érvényesítése szempontjából az általános magánjog szerint messze menő következményei vannak; végül azért is, mert a kollektiv szerződés megkötése az egyesületi életnek az egyesület egyéb működésére is kiható egyik legfontosabb megnyilvánulása : a tervezet az egyesületekre vonatkozó egyéb szabályok közt részletesen szabályozza az egyesület közreműködésével létrejött kollektív szerződés megkötésének módját és jogi következményeit. A tervezet nem követi tehát egyes külföldi törvényhozásoknak, például a németalföldinek és osztráknak példáját, melyek ugyanis vagy a munkaadó, vagy a munkás vagy pedig mindkét részen csak szervezeteknek adják meg a kollektiv szerződések kötésének jogát, hanem, összhangban e részben az idevonatkozó franczia törvényjavaslattal, megadja a szerződés kötésének jogát, a mint ez az 589. §. első bekezdéséből kitűnik, lazább összetételű koaliczióknak is; tekintettel azonban a szervezetek által kötött szerződések különös gazdasági és jogi fontosságára, az egyesületi életre vonatkozó egyéb szabályok között részesíti azokat specziális szabályozásban. Az itt megállapított szabályoknak túlnyomó része, a mint az a már idézett 589. §-ból kitűnik, a nem szervezetek által kötött kollektív szerződésekre is alkalmazandók. A tervezet idevonatkozó rendelkezésének ismertetéséül legyen tehát szabad azokkal a szabályokkal kezdenem, melyek tekintet nélkül a szerződő felek minemüségére, a kollektiv szerződések tekintetében általában érvényesek. 12 190 1»
