Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
17 apát terheli, az igény átszáll az apa örököseire is, kik azonban nem tartoznak többet fizetni, mint a mennyit a házasságon kívül született gyermek az elismerés esetében mint örökös igényelhetne. A 331. §. szerint az anya a házasságon kívül született gyermekért úgy tartozik gondoskodni, mint a törvényes gyermekéért. (282. §.) A mi joggyakorlatunk álláspontja a felvetett kérdésben de lege lata helyes. Más kérdés a behajthatóság kérdése! A természetes apa mindenáron iparkodik még akkor is kibújni kötelezettsége alól, midőn őt a fizetésre Ítélet kötelezi. Szerény javulást jelent az új végrehajtási törvény, melynek 2., 9. és 11. §-ai tartási követelések miatti végrehajtási esetekben a törvénytelen gyermekeket ugyanazon előnyben részesítik, mint a házasságban született gyermekeket. Ezen egyenlősítés tényét önmagában véve is szerencsés vívmánynak tekintjük. Marad elég különbség a tartási kötelezettség sanctiója tekintetében! E kötelezettség elhanyagolása törvényes gyermekkel szemben a szülői hatalom megvonásáig vezethet, törvénytelen gyermekkel szemben az apa büntetlen vonhatja ki magát a fizetés alól. A magánjogi oltalomtól eltekintve, némely állam, pl. Németország (btkv. 361. §. 10. b.) büntetőjogi oltalmat is nyújt. Mozgalom indult meg, hogy e törvény szigora a természetes apával szemben is érvényesüljön; a bíróságok hajlanak e nézet felé.* Kívánatos, hogy e példát kövessük mi is. 3. A természetes apa tartási kötelezettségének tartama. Megállapított jogszabály nincs. A joggyakorlat a természetes apát a tartási költség fizetésére azon időig kötelezi, míg a gyermek keresetképes lesz. Azon tény, hogy a gyermek mely korban válik keresetképessé, minden egyes esetben a fennforgó körülményekhez képest állapítandó meg: * Dr. Alice Salomon: Mutterschutz und Mutterschaftsversicherung. 1903. 19. 1. és «Münchener Zeitung» 1907. decz. 7. 292 17 « 2