Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]
74 érintik a komplexumot — ezekre a hivószókra mégis másképen reagál, mint a bűnös és hogy a reakcziók analysise a különbséget a legtöbb esetben még fokozza, azt is be kell vallanunk, hogy a módszer mai állása még a gyakorlottab- baknál is súlyos következményű hibákat okozhat és gyakorlati alkalmazásánál a legnagyobb óvatosságra van szükség. Mindazonáltal már a módszer mai állása mellett is fel kell ismernünk annak fejlődésképességét. Első sorban a többi módszer mellett új bizonyító eszközök felkutatására lehet alkalmazni, továbbá a tényállás részleteire vonatkozó, megfelelő hivószók alkalmazása által már mai formájában is igen értékes következtetésekre adhat alkalmat. Egyáltalában a megfelelő hivószók alkalmazása az egész módszer punctum saliense. Igaz, hogy a bíróság előtt mindenki tudja miért hallgatják ki, akár átélte a tényállást, akár nem. De ha valóban átélte, a tényállás részletei a vallomásában sokkal plasztikusabban fognak kidomborodni, mint ha azt csak hallomásból ismerné. Az illető komplexumot kisérő indulat minden esetre más lesz a bűnösnél, mint az ártatlanul vádolt- nál, habár a kísérletben ugyanazok a komplexum tünetek lépnek is fel. A feldolgozott esetek száma még kisebb, semhogy azokból messze menő eredményekre következtethetnénk. Az eddig elért eredmények mégis azt a reményt keltik, hogy kedvező esetekben nem volna lehetetlen a bűnös és az ártatlan szigorú megkülönböztetése, különösen pedig az analysis látszik alkalmasnak a differencziáldiagnostikus momentumok kiderítésére. Ez idő szerint még nagy hátrány, különösen kísérleteinknél, hogy a vizsgálóbírónál való első kihallgatástól fogva az ártatlanul vádoltnak psychéjét is befolyásolja a tényállás ismerete. Vájjon nem remélhetünk-e biztosabb eredményt, ha a kísérletet az első kihallgatás előtt végezhetnék, a mikor a vádlott ismeri ugyan a bűncselekmény természetét, de talán nem a tényállás részleteit ? Ebben az esetben az ártatlanul vádoltnak psychéje ment volna a tulaj- donképeni tényálláshoz kapcsolódó képzetektől és a kritikus hivószókkal szemben normálisan viselkednék. És ebben az 174
