Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]
állásra nézve teljesen közömbös hívószók okoztak. Az ellenőrző nem mutat számfcavehető különbséget. A helytelen reprodukcióknak itt sincs jelentőségük. Mindezeket számbavéve, Sch. gy.-at tartjuk a valószínű tettesnek. A meghosszabbodott reakciós idő, az analysisnél való viselkedés, kínos kerülése a tényállásnak, a melynek az ismerete pedig ebben az esetben nem lett volna terhelő, olyan associációk, mint karperecz-.S'am/át, csekkönyv-aláirás igen súlyos gyanúokok. Ehhez járul még U.-nak ettől egészen eltérő viselkedése. Természetes, hogy ezek csak gyanuokok, nem bizonyítékok, sem Sch. bűnössége, sem U. ártatlansága mellett. A gyanú, a mely eredetileg Sch. gy.-at érte, nézetünk szerint a kísérlet által nagyon megerősödött s hogy ő a tettes, azt legalább is nagyon valószínűnek kell tartanunk. U. ellenben, véleményünk szerint nem volt részese az ékszerlopásnak, mely véleményhez a vizsgálóbíró is csatlakozott. Ebben az irányban adtuk meg az ügyészség által kívánt szakvéleményt is, de a gyanuokokat nem találták elegendőknek, minél fogva a további eljárást megszüntették. Ha ebben az esetben Sch. vádlott nem tudott volna meg minden részletet az előzetes vizsgálat folytán és így vagy hasonlóképpen reagált volna, mielőtt a részletekről hivatalosan tudomást vehetett: akkor a kísérlet igen számbavehető terhelő körülményeket eredményezett volna. IX. Kísérlet. Tényállás: Szeptember 11-én P. magánzó E.-ből Zürichbe jött. Délután és este számos korcsmában megfordult s kevéssel éjfél után betért egy korcsmába, a melyet azonban nem tud közelebbről megjelölni. Mikor oda bement, az aranyórája és láncza még nála volt. Az óra arany ankerremontoir-óra volt, a láncz fekete bársonyból, arany csattal. P. leült egy asztalhoz, a hol már ült egy fiatal ember egy nő- személvlyel. A fiatal ember kereskedőnek mondta magát, őt pedig folyton <.földi»-nek (Landsmann) szólította. P. említette a fiatal ember előtt, hogy szeretne leányt magával vinni, a mire az neki az asztalnál ülő leányt ajánlotta s mindjárt odaintett egy másik nőt is. Később elmentek a kocsmából, P. állítása szerint mind a négyen; P. részeg volt és nem emlékszik biztosan, mi történt aztán, csak azt tudja, hogy coitusra nem került a sor. Körülbelül három órakor reggel egyedül találta magát az utczán és bement egy helyiségbe, a hol észrevette, 56 156