Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]

39 tettem, mire ez feldőlt.» Az 54. E. elrejteni — 32 néha pedig a komplexumot tartalmilag elárulja. A tagadott tényállásra vonatkozó összes K-k — egy kivé­tellel— valamennyien komplexumtüneteket mutatnak: 58. B. venyige — 14, nyesegetik. Az analysis a következő: «A ve­nyigét nyesegetik, apám nyesegette a venyigéket, jó gyümöl­csöt terem, gyermekkoromban kitéptem egy venyigét, apám megvert (hallgat)». Mi jut még eszébe? «Semmi». Ez a szó venyige, bir-e különös jelentőséggel önre nézve? «Nem, nem tudom, (soká hallgat), igen, a periratokban van szó egy a venyigéhez czímzett szállodáról, hol több ízben éj jeleztem, ott lopás történt, de nem én követtem el». A gy.-nak ezen magaviseleté nagyon jellemző, mert mig a bevallott tényállás komplexumához tartozó analysisnél azon­nal beszél a tényállásról, addig a tagadott tényállásra vonat­kozó képzeteit elterelni igyekszik, bár ismeri a tényállást és ártatlanságának esetében nem volna oka ezen associátiót a tényállás komplexumából elterelni. Ezen viselkedése az összes kritikus hivószóknál ismétlődik, a reakciós idő hosz- szabb a rendesnél, a reprodukció rendszerint hiányos, a perseveráció tünetei is észlelhetők, az analysisnél pedig ezen­túl óvatos és mindig csak annál marad, hogy abszolúte nem jut eszébe semmi. De tartalmilag rendkívül fontos és az egész kísérlet fordulópontja a következő reakció, melyet jelleg­zetességénél fogva az eredeti német nyelven közöljük: einsteigen — 15 zum Fenster. Ha tekintetbe vesszük, hogy a lopást a legnagyobb való­színűség szerint úgy követte el, hogy a háztetőről az ablakon át a szobába lépett, akkor ez az associátió vallomás, job­ban mondva önárulásnak tekinthető. Érdekes az associátió analysise: «einsteigen, in die Bahn (hosszú hallgatás) es fällt mir nicht ein, absolut garnichts. (Újabb hosszú hallgatás.) Nein, es fällt mir nichts ein». «Sind Sie nie in ein Fenster eingestiegen?» «Nein — ach ich habe auf einsteigen Fen­ster gesagt: aber ich bin nirgends eingestiegen, nein, ja jetzt erinnere ich mich, in Strassburg, mit meinem Zimmergenossen, weil wir keinen Thorschlüssel hatten.» A gyanúsított mind­jobban zavarodik és végre azon kérdésre, elkövette-e a lopást 139

Next

/
Oldalképek
Tartalom