Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]
31 tani középarányosa az ellenőrzőnél is 0.4"-el nagyobb. Ez a különbség azonban a tettesnél különösen, föltűnően nagy. A hiányos reprodukciók a tettesnél jellemzőek, az ellenőrzőnél azonban, mindamellett, hogy az ő terhességi komplexuma találkozik a tényállás komplexumával, eloszlanak a többi között, a mi a hiányos reprodukcióknak komplexumjelképen való különös jelentősége ellen bizonyítana. IV. Kísérlet. Tényállás: Több jóhirnevü egyén feljelentést tett a rendőrségnél, hogy őket egy idő óta valaki névtelen levelekben alávaló módon sértegeti. A levelek mind egy kéztől eredtek és úgyszólván szószerint majdnem -ugyanazon, alig reprodukálható tartalommal birtak. A levelek mintaképéül szolgálhat — szabad fordításban — a következő : «Te szép kurafi ! Bocsásd le gyorsan a fiúcska nadrágját és üsd, míg bűzlik az izzadságtól és a természeted elfolyik. Te nagy disznó, csak henczegés- ből teszed ezt, jobb volna, ha többet adnál nekik enni, hisz oly soványak és nyomorultak. Szégyeld magad, jó szülők jó szóval és szeretettel nevelik gyermekeiket és nem veréssel, de feleségednek nincs ideje, mert egész nap férfiak után néz. Alávaló banda, nem nevelésből ütöttétek a gyermekeket, hanem azért, hogy gyönyörködjetek a meztelen alfele vonaglásában, hogy nemző szerveiteket izgassátok és alaposan disz- nólkodliassatok. Alávaló, büdös, gaz szülők, csak egyszer üssetek még, majd akkor én foglak vezetni, stb.» Ilyen leveleket olyanok is kaptak, kiknek egyáltalán nem is volt g} erinekük. A gyanú egy idősebb emberre irányult, a ki egy este azt kérdezte egy asszonytól, hogy milyen gyermek az, mely úgy kiabál, ezt valaki biztosan pinczébe zárta és úgy veri. A rendőrség előállítja ezen egyént S. házaló személyében, ki bevallja, hogy ő kérdezősködött a pinczébe zárt, kiabáló gyermek után, de tagadja a levélírást. Iráspróba után ezt is bevallja. A vizsgálóbíró az eset átutalásánál azon véleményének adott kifejezést, hogy itt Sadismus egy alakja forog fenn, olyképen, hogy a durvaságok leírása az illetőnek szexuális kielégítést okozhat. A kísérletet ez irányban folytattuk, a következő kritikus hívó szavakkal: Írni (schreiben), gyermek (Kind), pincze (Keller), fiú (Knabe), sovány (mager), nyomorult (elend), nadrág (Hose), hátul (hinten), ütni (schlagen), izzadni (schwitzen), korbácsolni (peitschen), szúrni (stechen), fojtani (würgen), vér (Blut), kiáltani (schreien) meztelen (nackt), mozogni (bewegen), vonaglani (zucken), gyönyörködni (a német kétértelmű weiden), izgatni (reizen), élvezni (gemessen), szár, rész (a német Stengel és Theil, mely tapasztalat szerint rendszerint a penis és a nemzőrész képzeteit keltik, a Svájczban annak népszerű kifejezései is), továbbá büzlcni (stinken), disznó (Schwein), bak (Saubock). Ellenőrző kísérleti személynek egy józan gon- dolkozásu egyént vettünk, kinek nemi élete normálisnak volt tekinthető. 131
