Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]
11 számol be, melyeket Külpe würzburgi laboratóriumában ez irányban végzett. A kísérletek következőképen folytak le: A kísérleti egyénnek egy képet mutattak és felszólították, hogy vésse ezt jól emlékezetébe. (Istentisztelet jelenete egy földalatti kápolnában.) A képen látható tárgyakból és cselekménye tárgyából összeállították a hivószók sorozatát olyképen, hogy abban a képre vonatkozó, tehát kritikus hivószók, teljesen indifferens, a képhez semmiféle vonatkozásban nem levő hivószókkal váltakoztak. A reakciós időt pontos eszközökkel mérték. A kísérleti egyénnek azt az instrukcziót adták, hogy ne árulja el magát, azaz ne adjon oly reakciókat, melyekből kitűnnék, hogy a képet ismeri. Az eredmény az volt, hogy minden kritikus, azaz a képre vonatkozó reakciónak reakciós időtartama feltűnően meg volt hosszabbítva és maga a reakció keresettnek, nem természetesnek tűnt fel. Ott hol a komplexum tünetei indifferens hivószókra jelentkeztek, ott közvetlenül megelőzte azt egy kritikus hivószó. Wertheimer és Klein publikácziója után Hans Gross és dr. Alfréd Gross is végeztek hasonló kísérleteket, hasonló eredményekkel. Az ezen kísérletek alapját képező tényállás a körül forgott, vájjon a kísérleti személy, vagy több kísérleti személy közül melyik ismeri — vagy nem ismeri bizonyos szobának berendezését. Alfred Gross «Die Assocations- methode im Strafprocess» czímű munkájában a problémának jogi oldalát behatóan megvilágítja. Ugyanazon időben, de teljesen függetlenül az előbbi kísérletektől, Jung is végzett hasonló kísérletet. Egy betege ugyanis megemlítette, hogy rövid idő óta észreveszi, hogy kézi pénztárából kisebb-nagyobb összegek hiányoznak. Ő egy családtagját gyanúsítja, de nem szeretné a dolgot a rendőrség elé vinni és kérdezi vájjon nem volna-e lehetséges az illető fiatal embert, ki amúgy is konzultálni szándékszik Jung-t, hypnozisban a lopás iránt kikérdezni. Jung hypno- zis helyett az associátiós kísérletet ajánlotta, mit az illető el is fogadott. A fiatal ember eljött és Jung a kísérlet megtétele után szemébe mondhatta, hogy lopott. A fiatal ember, ki már a kísérlet alatt kissé zavarban volt, elsápadt és nagy izgalmak között hangoztatta ártatlanságát. Midőn Jung a kísérlet ni
