Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]
4 lyok. Ennek kiderítése elsősorban Aschaffenburg érdeme, ki érdekes kísérletek nyomán bebizonyította, hogy a kifáradásnak egészen határozott befolyása van az associátiókra és hogy ennek befolyása alatt az eszmék nem értelmük, hanem rím szerint kapcsolódnak, mint péld. tenger — henger, só — ló, stb., hogy tehát 'ezen associátiók, az úgynevezett hangzási associátiók (Klangassociationen), száma az elfáradás folytán nagyobbodik. Schüle klinikai megfigyelés alapján ugyanezen eredményekre jutott. Aschaffenburg azt is kimutatta, hogy a mániások ugyancsak a jelzett módon associálnak. A zürichi elmegyógyászati klinikán Bleuler kezdeményezése folytán 1901 óta Jung és Riklin folytatnak associátiós vizsgálatokat és elsősorban azon eredményre jutottak, hogy a hangzási associátiók oka a figyelemzavar. Mint második eredményt oda lehet állítani azt, hogy a válaszok, a reakciók tartalma nem volt véletlen, hanem szükségszerű, azaz, hogy az, a mi a kísérleti személynek eszébe jutott, nem közömbös és véletlen, hanem a kísérleti személy képzeteinek egyéni tartalma folytán törvényszerűen determinált gondolkodási anyag. Vagyis ha a válaszokat tartalmukra vizsgáljuk, akkor azt fogjuk találni, hogy az nem közömbös és nem a lehetséges válaszok százezreinek egyike, hanem mindig egy meghatározott irányban halad, egy érzés körül forog, és mindig kapcsolatban áll az illető egyéni érdekek előterében lévő képzetekkel. így a szerelmes szerelmi ügyére, a valami díjért pályázó, vagy bűntettel vádolt ezen ügyek képzetköréből vett válaszokkal fog szolgálni. Az associátiós működésben tehát visszatükröződik a múlt és a jelen egész psychikus élete ösz- szes tapasztalataival és törekvéseivel. Ezen egy tárgyra nyúló tapasztalatok és törekvések reminisczencziáját, mely számos külön önálló képzetekből alakul, képzetkomplexumnak (Vorstellungskomplex) nevezték el. Az összekötő kapocs az egyes külön önálló képzetek között, mely a komplexumot összetartja, a minden külön képzetre közös indulat (affectus), mely lehet kellemes vagy kellemetlen. Tehát egy indulattelt képzetkomplexummal van dolgunk, melyet röviden komplexumnak akarunk nevezni. A komplexum befolyását a gondolkodásra és a cselekvésre konstellációnak nevezzük. 104
