Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
5 különösen némely vidéken annyi pusztítást tesz és hogy gyakran annyira közel esik annak lehetősége, hogy az uzsorás ügylet, a mely megkötésekor még nem volt alkalmas az adós vagyoni romlásának előidézésére, később mégis annak forrásává válhat, hogy a mellett is szólnak érvek, hogy az uzsorásügylet az adós vagyoni romlása mint kritérium fen- forgása nélkül is büntettessék. A javaslat 1. §-ában szabályozott második büntető tény- álladék, az u. n. reáluzsora büntethetősége a javaslat szerint ahhoz a kritériumhoz van kötve, hogy a ki a magánjogi semmiséggel sújtott cselekményt «tervszerűm# követ el, már ennélfogva büntetés alá tartozik. Ez a meghatározás aggályos. A tervszerűség mint egyedüli büntető kritérium határozatlan akkor, a mikor már a magánjogi szempontból vett uzsora is nagyon közel áll a tervszerűséghez. Igaz ugyan, hogy a büntető- épúgy mint a polgári bírónak hozzá kell szoknia az oly tág értelmű fogalmak gyakorlati alkalmazásához is, mint a minő a tervszerűség fogalma, de mégis meg kell fontolnunk, hogy ha a magánjogi uzsora kritériuma a másik fél értelmi gyengeségének vagy szorult helyzetének az uzsorás előnye végetti kihasználásában áll, akkor nagyon nehéz lesz a gyakorlatban a kihasználás és a tervszerű kihasználás közt oly különbséget tenni, a mely a bírót a büntetés eseteinek megállapításában elég világosan irányíthatná. Nézetem szerint helyesebb volna e kérdés szabályozásánál a csalás büntetésének analógiájából kiindulni. A tévesztés magában véve az ügylet magánjogi megtámadhatóságát vonja maga után, de csak akkor válik büntethetővé, ha fondorlatos eszközök járulnak a tévesztéshez, a melyekkel szemben a magánjogi védelem elégtelen. Hasonlókép kellene a reáluzsora büntethetőségét konstruálni, t i. úgy, hogy az akkor válik büntethetővé, ha az uzsorás fondorlatos eszközökkel él czélja elérésére, mert ilyenkor forog fenn az az eset, a mikor a magánjogi sanctio mellett a büntetőjogi is szükséges. Feleslegesnek tartanám azonban a csalás analógiájából a fondorlat «ravasz» voltát is bevenni a reáluzsora meghatározásába, mert a fondorlat ravaszságának kritériuma, a csalás megállapítása tekintetében is felesleges nehézségeket okoz a gyakorlatban. 77
