Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
T. Teljes-ülés! Az uzsoráról szóló törvényjavaslat * úgy magánjogi mint büntetőjogi szempontból szabályozza az uzsora kérdését. A büntetőjogi minősítéssel kezdi ugyan a javaslat a szabályozást, de tulajdonképeni kiindulási pontja mégis a magánjogi meghatározás, a mely a 6. §-ban foglaltatik. Ez következőképen szól. «Semmis minden oly szerződés, a mely által az egyik szerződő fél a másik fél szorult helyzetének, könnyelműségének értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának kihasználásával oly vagyoni előnyt köt ki, vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, a mely a saját szolgáltatásának értékét az eset körülményeihez képest feltűnően aránytalan mértékben meghaladja.» Ehhez a magánjogi fogalomhoz kapcsolja a javaslat a büntetőjogi meghatározást az 1. §-ban. Ez pedig így hangzik: «А ki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának kihasználásával, akár hitelnyújtás és általában bármely szolgáltatásának előlegezése fejében, akár a másik felet terhelő kötelezettség teljesítésére engedett halasztás vagy a másik fél ellen fennálló valamely követelésének módosítása vagy megszüntetése fejében oly vagyoni előnyt köt ki, vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, a mely a saját szolgáltatásának értékét — az eset körülményeihez képest — feltűnően aránytalan mértékben meghaladja: az uzsora vétségét követi el s egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal, kétszáz koronától négyezer koronáig terjedhető pénz* Megjelent az Igazságügyi Javaslatok Tárának 1908. febr. 15-én kiadott VIII. évfolyam 4. számában «Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. XXV. t. ez. módosításáról és kielégítéséről» czím alatt. I. 76 1*
