Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]

Szilágyi Arthur Károly:

TI Teljes-ülés!

Bocsánatot kérek, hogy készületlenül csupán egy megjegyzésre— mert ez az azonnal való feleletre késztet—bátor vagyok reflektálni. A mélyen t. előadó úr, kedves barátom azt mondta, hogy ez az osztrák Nov. szintén egy lépés az újabb szocziális magánjogi rend felé és azt mondotta, hogy Ausztria egy hatalmas kulturlépéssel készül minket elhagyni most, midőn a gyámtanács intézményét szabályozza. Erre óhajtanék egészen röviden néhány szóval reflektálni, mert Ausztriában is a novella ezzel csak betetőzi azon társadalmi munkálatot, a mely ott az utolsó néhány év óta folyt; az ú. n. «Waisenrats-Verein»-okát jogintézménynyé építi ki; úgy tesz, mint a hogy a német Ptk. a «Gemeinde-Waisenrat» intézményével tette; ugyanúgy tesz, mint a hogy a holland és norvég conseil de tutelle intézmények léteznek; ugyanúgy, mint a hogy az amerikai Egyesült-Államokban a különböző «Childern societies» szintén intézményesen fejlődtek ki és legális alapon működnek gyermekvédelmi téren. Alapgondolata ezen gyámtanácsi intézménynek is az, hogy a hatóság a gyámügyi-, szegényügyi- és a gyermekvédelmi közigazgatást alkalmatlanul, aktaszerűleg látja el; ennek folytán szükség van arra, hogy az állami és önkormányzati hatósági közegek a szabad társadalommal a legszervesebb kapcsolatba hozassanak ; hogy ez által ezen aktaszerű elbánás helyett a szabad társadalom a maga pezsgő eleven erejét bocsássa ezen ügy szolgálatára. Épen ezért a társadalmi tevékenység is ebben a formában, hogy fél vagy egész hatósági jogkörrel ruháztatik fel, szervesen működhetik e téren és csakis így válik lehetővé az, hogy azon új eszmék, a melyek a gazdaságilag gyengébb kis5*

67