Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
64 rúan megkülönbözteti a puszta utalványt az adósságátvállalástól és ezen belül ismét a puszta fizetéselvállalást a valódi tartozás átvállalástól; továbbá a principál-interventiót, legvégül pedig a novatio természetével biró adóscserét. Ez intézmények részleteibe egy előadás keretébe behatolni nem lehet. Pusztán annyit említek meg, hogy a novella is külön szabályozza a német ptk. (416. §.) és a Terv. (1269. §.)■ mintájára azt az esetet, a mikor a vevő az eddigi tulajdonos jelzálogi tartozását a vételárba beszámítja; ez kétség esetében tartozásátvállalásnak tekintendő és ha a jelzálogos hitelező az adóscserének a róla való értesítése után hat hónap alatt ellen nem mond, az eladó felszabadul. A vagyon vagy üzlet átvevőjének egyetemleges közvetlen felelősséget az átruházó hitelezőivel szemben szintén kimondja a novella (191. §.). Nézetem szerint azonban ez a szabályozás igen szerencsétlen, mert a hitelezőknek ezt a jogát egyrészt a vagyon átvételének velük való közlésétől, vagy annak nyilvános közzétételétől teszi függővé, másrészt csak arra az esetre szorítja, ha az átvevő kifejezetten a szenvedő vagyont is átvette, és a szabály még ebben az esetben is csak dis- positiv, a felek ellenkező megállapodásával félretehető. Ez tehát még sokkal rosszabb, mint a keresk. törv. 20. §-a. Terv.-ünk (1274. §.) hasonlíthatatlanul erősebben védi a hitelezőt. 15. A szolgálati szerződés terjedelmes szabályozása (nov. 155—180. §§.)* sokkal mélyebben vág bele a gazdasági életbe, semhogy azzal mellékesen foglalkozhatnánk. A jogász- egylet alkalmat fog találni arra, hogy a szolgálati szerződés modern szabályozását külön kritikai méltatásnak vesse alá. A novella általában azokban a keretekben mozog, a melyekben a Terv. a szolgálati szerződést szabályozza és vezető elve a gazdaságilag gyengébb fél oltalmazása, a mely mindenre kiterjed, csak épen a munkabér meghatározására nem. A pár* Ezek a §-ok csupán kiegészítik az optk. 1151—1163. §-ait, melyek a «mimkabéri szerződés» közös nevezete alatt a vállalkozási és a szolgálati szerződést egyaránt szabályozzák; az új §-ok természetesen a vállalkozási szerződésre nem nyernének alkalmazást. Bírálja e §-okat Adler Jurist. Blätter 1908. 11—15. sz. 64
