Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
60 Más kérdés természetesen, vájjon a szerződésszegésből eredő kárkövetelést indokolt-e ilyetén módon más elévülési szabályoknak alávetni, mint a teljesítési keresetet? E bifurcatio ellen szól, hogy adott esetben igen nehéz megítélni, teljesítési vagy kárkeresetről van-e szó? A bíróságnak adott esetben rendkívüli nehézséget okoz ennek meghatározása (pl. Sammlung 5743, naturaliter nem szolgáltatható termés egyenértékének követelése = nem kártérítési, hanem teljesítési követelés (!); Sammlung 12547.: jogtalanul szedett gyümölcsök visszatérítése iránti követelés sem tartozik az 1489. §. alá). Viszont az összes, tehát a szerződésszegésen alapuló kárkövetelések egységes rövidebb elévülését is támogatja az a meggondolás, hogy azok a körülmények, a melyek a vétségkár követelhetésének rövidebb elévülését indokolják.: a kármegállapításnak idővel fokozódó nehézségei, s a védekezésnek a mentő tények elmosódásából folyó veszélyeztetése a szerződési kárnál ép oly, sőt utóbbi irányban még nagyobb mértékben forognak fenn. Egyébiránt az osztrák bírói gyakorlat a rövidebb elévülésben rejlő méltánytalanságot lehetőleg enyhíteni igyekszik; így pl. a három évi elévülést csak onnan számítja, a mikor már nemcsak a káreset, hanem a kár nagysága is ismeretes a kárvallott előtt. (Sammlung 5682.) A novella már most a joggyakorlat által túlnyomólag elfoglalt álláspontnak megfelelően az 1489. §-t a kötelemszegés- ből eredő kárigényre is kiterjeszti. így a bíróságok kénytelenek lesznek tovább járni azt a már említettem tojástánczot, hogy a szerződésből eredő követelés teljesítési vagy kártérítési követelés-e; viszont az is bizonyos, hogy a novella keretében a három évi elévülés jobban illeszkedik bele a kötelmek rendszerébe, mint a mai jogban, mert a javaslat a napi forgalmi ügyletek túlnyomó részére a három évi elévülést teszi általában, tehát a teljesítési követelésre nézve is, uralkodóvá. 12. Szerényen jelenti ki a novella utolsó (199.) §-a, hogy «az optk. 1467. és 1469. §-ai hatályon kívül lépnek». Ez a lakonikus kijelentés pedig nem jelent kevesebbet, mint az ú. n. telekkönyvi elbirtoklás intézményének — mely rég со
