Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]

56 óvatosan nem nyúl bele. Csak egy, teljesen megérett vitakér­dést old meg ebben a körben: a jó erkölcsökbe ütköző kár­okozást és a, joggal való visszaélést (nov. 152.—-154. §§., az optk. 1295. és 1305. §-ának kiegészítéséül). Hogy a jó erkölcsökbe ütköző cselekmény a törvény külön tilalma nélkül is jogellenes és így az 1295. §. alapján kártérítésre kötelez, az irodalom1 elismeri ugyan, de a gya­korlat bizonyos félénkséget mutat e tétellel szemben. Ezt hárítja el a novella, midőn a jó erkölcsökbe ütköző szándékos károkozást kártérítési alapul kifejezetten elismeri. A novella ehhez hozzáteszi a közrendbe ütköző szándé­kos károkozást is; azt hiszem, felesleges módon, mert a köz­rend e tekintetben csak a «jó erkölcsök» synonimája lehet és külön megemlítése zavaró, mert esetleg oda lehetne magya­rázni, hogy ez a mások védelmére kibocsátott oltalmi szabá­lyokat kívánja jelenteni, pedig ezeknek megsértése, mint min­den jogellenesség, nemcsak szándékosság, hanem gondatlan­ság esetében is kártérítésre kötelez. Nagyon találóan kapcsolja hozzá a novella ehhez a tételhez azt az eszmét, hogy a joggal való visszaélés (aemu­latio)2 egymagában nem, hanem csakis a jognak puszta boszantásra felhasználása — chicane— kötelez kártérítésre. Valamely jog gyakorlása e szerint a jó erkölcsökbe vagy a közrendbe ütközőnek nem tekinthető, bármily visszaélésnek tűnjék is fel egyébként; csak ha a jog gyakorlása ily vissza­élésnek mutatkozik és a mellett kizárólag a más károsítása volt a czélja: akkor válik a jogból jogtalanság és kötelez kártérítésre. Hy formulázás mellett* a mely szerint a joggya­korlás kivétel a jó erkölcsökbe ütköző károkozás tilalma alól, mely csak a chicane esetében enged az általános szabálynak: nyer önálló jelentőséget ez a chicane-tilalom. Ez a helyes distinctio és contradistinctió egyébiránt Terv.-ünk 1079. §-ában is bennrejlik s csak élesebb kifejezésre szorul.3 1 Banda Schadensersatzpflicht 54 1. 2 L. e fogalom történeti kifejlődésére nézve Steinbach rendkívül érdekes fejtegetéseit: Die Grundsätze des heutigen Kechts über den Ersatz von Vermögensschäden 61. 3 L. Wittmann Ernő. Magy. Jogászegyl. Értek. 265. füzet. £&

Next

/
Oldalképek
Tartalom