Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]

46 régtől fogva meg van az optk. 7. §-ában, a mely a bírót végső sorban a «természeti jogelvekre» utalja. A szerződések értelmezése körében egyébként csaknem szó szerint veszi át a novella az ált. (régi) német keresk. törvény 278. és 279. czikkét. Ugyané körben a joggyakorlat­nak hasznos irányítást nyújt a novella, midőn megszünteti az optk. 887. §-ának azt a rendelkezését, hogy az Írásbeli okirattal szemben az egyidejűleg történt eltérő szóbeli meg­állapodásokra nem lehet hivatkozni. Ez a tétel a gyakorlatban sok bajnak forrása lett; az osztrák részletügyleti törvény (1896 ápr. 27. RGBl. 70. sz., 8. §. II. bek.) már kifejezetten elvetette; most megérdemelt sorsára jut a szerződésértelme­zés szabadságával merőben ellenkező ez a tétel azzal, hogy végleg sutba kerül. 2. Az optk. eddigelé nem tartalmazott oly tételt, a mely a törvényes képviselő vétkességéért a képviseltet tette volna felelőssé, noha ez a felelősség sem az irodalomban, sem a gyakorlatban nem volt vitás, mert hiszen a törvényes kép­viselet körében a képviselt maga cselekszik a képviselő sze­mélyében. Sőt a jogi személyek nevében való eljárás tekin­tetében a joggyakorlat nem tett különbséget képviselő szervek és puszta alkalmazottak között, a mi oda vezetett, hogy a jogi személy az 1313—1315. §-ok elvétől eltérőleg, de facto, minden alkalmazottjának a saját ügykörébe eső (akár con- tractuális, akár delictuális) vétkességéért objective felelős.1 Ellenben az adós felelőssége a szolgáltatás teljesítésénél általa alkalmazott személyekért nemcsak hogy nincs kimondva az optk.-ben, hanem az irodalomban és a gyakorlatban nagyon vitás. Pfaff2 fejtegetései nyomán sokan ezt a tételt is — noha az 1313. §-nak világosan ellenmond -— a potiori az optk.-ben benrejlőnek tekintik. Egyike volna ez a koczkázat- viselés amaz eseteinek, a melyeket Unger találóan a saját solches fehlt, nach der Eegel entscheiden, die er als Gesetzgeber auf­stellen würde. — Er folgt dabei bewährter Lehre und Überlieferung.» 1 L. a joggyakorlatot Mauczka Rechtsgrund des Schadenersatzes ez. m. XXXII. 2 Drei Gutachten 80. és köv. 1. További irodalmi utalásokat 1. Krainz И. 338. §. 9. jz. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom