Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]
37 Alaki szempontból elitélendő, hogy egy költségvetési felhatalmazási törvénybe, a melynek nincs több czélja, mint a kormánynak egy évre módot adni a törvényes adóknak a törvényes mértékig való behajtására: kárdinális anyagi adótörvény módosítás csusztattatik be, még pedig nem is a módosítás nyílt bevallása, hanem törvénymagyarázatszerű reka- pitulaczió útján. A mi pedig a toldalék-törvény érdemét illeti, annak két rendelkezése különböztetendő meg : Az első helyesen iktatható be egy felhatalmazási törvénybe, de beiktatása felesleges, mert kétségbe vonni nem is lehet; t. i. annak kijelentése, hogy a felhatalmazás a földtehermentesítési járulékokra is kiterjed. Természetesen. De csakis a törvényes mértékig. Ennél többet ez a rendelkezés sem tartalmaz, több jogot a kormánynak nem ad. A másik rendelkezés már egy valóságos közjogi és pénzügyi jogi falsum. A hol azonban szintén distingválni kell. Ugyanis a földadótól eltekintve a többi öt egyenes adónemnél csakugyan formai szempontból áll az, hogy a földtehermentesítési járulék az egyenes adókkal egységes szolgáltatás, formai szempontból áll az is, hogy éppen formailag egy tételben lévén a kettő kiróva, a járulók a földtehermentesítési adósság nagyságára tekintet nélkül behajtható (de el nem költhető, hanem a többlet a földtehermentesítési pénzalapban tőkésítendő). A földadónál azonban sem az nem áll, hogy a járulék a törzsadóval egységes tartozás, sem az nem áll, hogy a földtehermentesítési pénzalap évi szükségletén felüli mértékben kiróható és behajtható. Ellentmond ennek valamennyi törvény, mely kezdettől fogva e tárgyban hozatott. Ellentmond mindenekfelett az élő 1881. évi XL. t.-cz. 3. §-ának sem grammatikailag, sem logikailag, sem a törvény fejlődés szempontjából félre nem érthető világos szava. A törvényhozás kimondhatja, hogy a ki eddig köteles volt kétszer kettő, azaz négy korona adót fizetni, ezután fizessen öt koronát. Hisz ténykedéseiben csak önmaga korlátozza magát, saját erkölcse szerint. De ha azt mondaná ki, hogy azért fizessen az illető öt koronát, mert eddig is helyesen szedtek tőle öt koronát, miután kétszer kettő: 381 __J
