Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
35 nem az optk.-höz jut el, a melynek öröklési rendjét a novella most éppen megszükíteni kívánja. Az 1907. évi svájczi ptkv. (460.) még bátrabb, mint az osztrák novella, mert még a szépszülőknek sem hagyja meg a hagyaték állagát, hanem csak haszonélvezetét; igaz, hogy ezt a haszonélvezetet a nagyszülők testvéreinek is biztosítja. Ez következetes korlátozás is azon czél érdekében, hogy a jószág ne haljon visszafelé; csakis a haszonélvezet alakjában tudjuk megakadályozni, hogy ne menjen át a jószág a további szépszülői leszármazókra. Ily rokon hiányában a kanton, illetőleg az ez által megjelölt község örököl. Ezek a példák mutatják, hogy a rokoni öröklési rend korlátozásának gondolata másfelé is hódít. A családi kapcsolatokat ettől az intézménytől csakugyan nem kell félteni. Ha az ági öröklést le tudjuk zárni a nagyszülői csoporttal, a mint nemcsak a mi Tervezetünk, hanem még az ági öröklés legerősebb szószólója, Grosschmid is teszi, úgy e mellett a távolabbi rokonok öröklése inkább valami véletlenszerű, a mely sem jogérzetünkben, sem érzésvilágunkban mélyen nem gyökerezik. Viszont nem is nagyon gyakorlati ez a korlátozás s a közczélok valami sokat ettől nem remélhetnek. Sokkal hathatósabb részesedést nyújt az államnak a hagyatékokból az örökösödési illeték. Általában a törvényes öröklési rend korlátozása mindig bizonyos következetlenséggel jár, mert megtöri az öröklési kapcsolat viszonosságát. E mellett az osztrák novella túllő a czélon: a nagyszülőm testvérei még oly közel rokonaim, hogy azoknak a törvényes öröklésből való kizárása indokolatlan. Tervezetünk mindenesetre helyesebb mértéket tart a korlátozásban. 3. Az öröklési rend további nevezetes változtatása, hogy a törvénytelen yyermek az anyai oldalon az öröklés szempontjából a törvényes rokonokkal egyenlő viszonos öröklési kapcsolatba kerül (nov. 93. §. az optk. 754. §-a helyébe.) Ugyanez az álláspontja Terv.-ünknek is, a mely azonban következetesebb, mert a törvénytelen gyermeket az anyai ággal más szempontokból is (gyámság, tartás) rokoni kapcsolatba hozza. 4. Az országbírói értekezlet óta, midőn Deák Ferencz 3* 35
