Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]
10 szerinti állami földadóhoz a földtehermentesítési alap évi szükségletéhez megkivántató összeg külön százalékban lesz kiszámítandó és hozzáadandó. A határőrvidéki részek ebbeli mentessége fenntartatik.» Megengedem, hogy az említett öt egyenes adónemnél a törvényhozást a törzsadónak és a járuléknak egy tételben való megállapításában az is vezethette, hogy a kivetés, előírás és behajtás könnyítése czéljából ezen járulékot is, az évenkint való megállapítás helyett, lehetőleg fixirozza az évek hosszabb sorára, a mi inkább lehetővé is vált, mert a kárpótlás tőkeösszege az egész országban jobbára meg volt már állapítva, a kötelezvények törlesztési terve is elkészült már és ismert volt az alsóbb papság részére megállapított járadék és az alap évi kezelési szükséglete; tehát körülbelül lehetett tudni a földtehermentesítési kárpótlás lebonyolításával kapcsolatos évi szükséglet állandó összegét. Sőt azt is megengedem, hogy a földadónál az egységes adótétel megállapításának egyik akadálya az lehetett, hogy a határőrvidék a járulék fizetésétől mentes lévén, e területen a törzsadó tételét külön kellett megszabni. De viszont el kell ismernie minden igazságosan gondolkodónak azt, hogy a földtehermentesítési járulék kulcsának meghatározásánál a törvényhozás a kárpótlási köztartozás tényleges szükségletének fedezése gondolatából indult ki s azért állapította meg a földadónál a 9%-os kulcsot, a többi adónál pedig a kulcs 30%-os kvótáját, mert ezekkel a pénzalap akkori szükséglete fedezhetőnek látszott, azonban nem lebeghetett a törvényhozás előtt e járulék révén egy általános adójövedelmi forrás megnyitása az állami közszükségletek számára. A tények nagy sora bizonyítja ezt. 1. 1867-ben a pénzalap passzív volt (15.664,523 frt 90 kr. tartozást mutat ki az 1868. évi zárszámadás). 2. 1869. és 1870-ben újabb kárpótlási tőkék állapíttattak meg tizedfél millió forint (9.468,742 frt 50 kr.) erejéig, a melyeknek törlesztése még nem volt tervszerűen beosztva. 3. 1868. és 1869-ben az évi járulékokból másfél millió forinttal (1.577,149 frt 97V* krral) kevesebb folyt be, mint a 304
