Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]

Ez a tanulmány nem politikai, hanem közjogi. A kritikai megítélés alapja tehát nem a czélszerüség, hanem a tárgyias igazság és a törvényesség volt. Meg akartam vizsgálni, hogy egy jogi intézménynél a törvény a gyakorlatban megtartatott-e? Vizsgálat közben aztán azt is szükséges volt számba vennem, hogy ez intézménynél a törvényhozás módja megfelelt-e az igazság és a jogrend eszményének?

A közjog nem egy befejezett és lezárt egész, — a mint azt a könyvekben megírják és a boltokban árulják; — az, mint minden élő jog, szerves folyamat eredménye, a mely napról-napra fejlik, esetleg változik és átalakul.

Az a nemzedék, a melyhez mi tartozunk, a maga törvényhozóival, a maga kormányzó és végrehajtó szerveivel, a maga bíróságaival egyfelől és másfelől a jog szerint élő államlakók százezreivel minden nap átéli, teremti és fejleszti a közjogot.

Ezt a folyamatot vizsgálni annál érdemesebb, mert oly nemzet, a mely nem üthet mindenkor tetszése szerint a kardjára 8 a melynél a souverainitás nem minden tényezőjének van súlypontja az országon belül, sokkal inkább rá van utalva a jog abszolút tiszteletére, mint más, a mely néha napján ereje tudatában a jogosságot felcserélheti a czélszerü- eég tekintetével.

Magyarországot évszázados küzdelmeiben harczra kész karjainál alighanem biztosabban védte meg a Corpus Juris- hoz való ragaszkodása. Ez a jogtisztelet a társadalomban auto-suggestiv folyamat és következése — Deák Ferencz szerint — «a jog állandóságába vetett hitnek és bizalomnak.» Ez a hit és bizalom képes a társadalmat fellelkesíteni és az emberekben megérlelni a meggyőződést, hogy a jogosságért

1*

297