Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
и seu megjelent minden egyes-oly részvényestől, a ki a tanácskozás és határozathozatalhoz szükséges rendet és nyugalmat a közgyűlés komolyságához nem illő viselkedésével veszélyezteti, a szólásjogot arra a tárqyra nézve elvonni, a mely tárgy fölött való tanácskozás és határozathozatal alkalmával az illető részvényes a megkivántató rendet és nyugalmat az előrebocsátott figyelmeztetés daczára is rendet nem ismerő magatartásával veszélyezteti, de ezen discretionális jogából nem következik az, hogy ő a rendet és nyugalmat bizonyos tárgynál való rendellenes felszólalása által veszélyeztető rész vényestől a szólásjogot a közgyűlés egész tartamára megvonhassa és mivel a közgyűlés elnöke ezt mégis megtette, a Curia a közgyűlés összes határozatait megsemmisítette. Az osztalék megszabásánál két érdek veendő figyelembe: a részvényesé, mely a jövedelemből minél többet kiván magának juttatni és a társaság hitelezőié, a kinek érdeke, hogy minél nagyobb jövedelmi rész maradjon meg a társaság birtokában különböző tartalékalapok alakjában. E két szemponttól vezettetve, bíróságaink szigorúan ügyelnek az alapszabályok intézkedéseire és az az elv uralkodik, hogy a mennyiben a társasági alapszabályok akként intézkednek, hogy a jövedelem egy bizonyos összeg magasságáig a tartalékalaphoz csatolandó, a jövedelem pedig felosztandó, a közgyűlésnek — ha csak egy tag ellenzi is — többségi határozattal nem áll jogában ettől eltérőleg intézkedni a jövedelem felett és különösen nagyobb összeg nem fordítható a tartalékalap javára; éppen így nincsen megengedve az sem, hogy a jövedelem egy részét a jövő év számlájára vigyék elő, ha csak ez már alapszabálvszerüleg előre megállapítva nincsen. A tartalékalapok kötelező megállapítása tárgyában is jelentős haladást mutat fel a részvényjog. E tekintetben legeiül járt Francziaország, mely már az 1867. évi részvénytörvény 36. §-ában elrendelte, hogy a tiszta nyereségből tartalékalap képzésére évenkint leginkább V20 rész félreteendő. Az angol 1867. évi Companies-Act nem teszi kötelezővé a tartalékalap létesítését, csak a Normalstatutumok 74. §-ában ш
