Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Wittmann Ernő: A külföldön korlátolt felelősséggel alakult társaságok jogállása Magyarországon [287., 1908]
10 forma Magyarország területén abból álljon, hogy a felek közjegyző előtt stb. Az első intézkedés nem az alaki kellékre vonatkozik, hanem a szerződés belső kellékére, vagy mint a nemzetközi magánjogászok szokták mondani, a cselekvési képesség megszorítására vonatkozik, erre tehát a locus regit actum szabálya nem alkalmazható, míg ellenben a másik tétel az ünnepélyes forma módozatát határozza meg és erre a locus regit actum szabálya kiterjed. Erre az eredményre kell jutnunk, mert egyrészt a k. j. n. 22. §-ának legis ratiója az, hogy bizonyos nyilvános és ünnepélyes forma kötelezővé tétele által megnehezíttessék az illetlen befolyás, melyet egyik házasfél a szerződéskötésnél a másikra gyakorolhat — és megnehezíttessék a hitelezőknek ily szerződések által esz- közlendő kijátszása — szóval egyrészt a legis ratiok olyanok, hogy egyaránt igazak akár Magyarország területén, akár külföldön kötnek magyarok szerződést és így az intézkedés tehát kötelezi a külföldön szerződést kötő magyar feleket is, míg ellenben másrészt azon második intézkedés, hogy a szerződés közjegyző előtt köttessék, összefügg a magyar- országi viszonyokkal és a külföldön szerződést kötő feleket nem kötelezheti, mert esetleg külföldön a közjegyzői intézmény ismeretlen, ott tehát alkalmazandó a locus regit actum szabálya és a szerződéskötés helyének törvényei vannak hivatva az ünnepélyes formaságok részleteit meghatározni. Mindezekkel a példákkal csak azt kívánom demonstrálni, hogy lehetséges és gyakran előfordul az, hogy ugyanazon fogalomnak más értelme van a belföldi és más értelme a nemzetközi magánjogban. Lehetséges azonban, hogy a nemzetközi magánjogi szabály értelmezése alapján a használt fogalomnak egész más értelmet kell tulajdonítanunk, mint a minő értelmet tulajdonít neki akár a külföldi, akár a belföldi magánjog. A leg- classikusabb bizonyítéka a mondottaknak a jelen előadás tárgya. Szó lesz ugyanis a jelen előadásban a külföldi korlátolt felelősséggel biró társaság jogállásáról. A német birodalommal kötött szerződés értelmében ugyanis bármely ala- kulatú kereskedelmi, ipari és pénzügyi társaság, ideértve a biztosító társaságokat is, a mennyiben székhelye Német206
