Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Wittmann Ernő: A külföldön korlátolt felelősséggel alakult társaságok jogállása Magyarországon [287., 1908]
4 a típusokat, a melyeket már megállapítottak a római jogászok. A jogtudomány tehát, régi életviszonyok kapcsán megállapított tipusokra vonatkoztatva, határozza meg az új törvényeket. De vájjon ezek az adott típusok helyesek-e, vájjon ezek az adott típusok alkalmasak-e arra, hogy a modern jogi elvek kifejezésére szolgáljanak, az úgy látszik, vitán kívül áll. Vitán kívül áll, habár mindenki, a ki jogtudománynyal foglalkozik, érezte ezt a nehézséget, melyet a régi típusok alkalmazása okoz. A jogtudomány kénytelen bizonyos fokig a szokásos módszerrel dolgozni, kénytelen a régi típusokat elfogadni, mert a jogtudomány nem úgy, mint a természettudomány, csak tények megállapításával, hanem érdekek szabályozásával foglalkozik. A jogtudomány elvei következménye a történelmi fejlődésnek. A jogász rendszerint nem választhatja ki az elvek kifejezésére a legczélszerűbb fogalmat, illetve fogalmi kapcsolatot, hanem kénytelen az adott tételt és annak adott — talán nem czélszerű kifejezési módját elfogadni. A dolog ugyanis a következőképen áll. A természetben örökös alkalmazkodási processus folyik. A természetben működő véghetetlen számú erő kölcsönös küzdelméből kialakul az elemek olyan rendje, mely mellett minden erő működése és kifejlődése lehetséges. Bármely oldalról tekintsük az éltetet és bármely nyilvánulását kutatjuk a természetnek, a kép, a melyet látunk, mindig ugyanaz mai’ad, küzdelem és alkalmazkodás. A küzdelmet és alkalmazkodást megtaláljuk a jogtudományban is; küzdelmet, mely az új jogelvek és a régi formában lefektetett jogelvek közt kifejlődik; alkalmazkodást, melynek folytán az ellentétes jogelvek mint componensek egy resultanst eredményeznek. Az új gondolatok új formákat, az új elvek új fogalmakat kívánnak — százados megszokások, a múlt tisztelete és egyéb érdekek folytán az új gondolat teljesen nem érvényesülhet és kényszerül, hogy bele alkalmazkodjék a régi formákba — és ezen alkalmazkodási küzdelemben az új gondolat módosul és a régi forma tartalma átalakul. A küzdelem végeredményekép azután, ha az új gondolat diadalmaskodik, kiszorítja a régi formából a régi tartalmat. így látjuk, hogy vannak a jogban fogalmak és fogalmi kapcsolatok, melyek 200
