Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]

és uzsorának czimzett. Midőn aztán fordult a koczka és az egyház feje közadósból közhitelezővó lett s egész Európát ellátta kölcsönökkel, természetesen megszüntette a kamat- szedési tilalmat is. Hasonlóképen a kezdődő nagyipar a nemzetközi kereskedelem térhódításával a szerződési, kamatsze- dési szabadság lett megdönthetetlen alapelvé. Manapság ellenben mindenütt, hol a mezőgazdaság kerül túlsúlyba, például Németországban, Ausztriában s hazánkban is, vagyis a hol a tőkében szegény, tehát a hitelviszonyban adósi szerepet játszó mezőgazda lett döntő tényező a törvényhozásban, ott a tendentia a hitelezők megszorítására, az uzsoratörvények szigorítására vezet.

Ezeket kell szem előtt tartani a jelen javaslat vizsgálatánál, melynél leszek bátor megjegyzéseimet röviden elmondani a nélkül, hogy ezzel azon később kifejtendő szerény véleményemnek prasiudicálni akarnék, hogy a javaslat a maga alapjaiban helytelen jogpolitikai intézkedés.

Jelen javaslat a szigorítás jegyében született és úgy látszik, hogy mottója — talán épen az említett gazdasági okokból — a túl nagy vagyoni előnyök, a hitelezői helyzet kíméletlen kihasználásának meggátlása, sőt súlyos büntetése. Ha ezt egyelőre kiinduló pontul el is fogadjuk, még e kereten belül se mondhatjuk a javaslatot sikerültnek, mert nem egy intézkedése ezen elvvel szemben következetlen, vagy általában dogmatikailag helytelen.

így mindjárt az első szakasz vezérszava «hitelnyújtás és általában bármely szolgáltatásának előlegezése» gondolkodásra ad alkalmat. Ugyanis a mai törvény is ismeri a hitelezés fogalmát, de a praxis ezt többnyire a pénzkölcsönre alkalmazta. Már most fel kell tennem, hogy a szűk alkalmazáson akar a javaslat segíteni. De mit is jelent «hitelezés» ? Minden esetre annyit, hogy az én szolgáltatásommal szemben, vonatkozzék az bármire, a másik fél a maga ellenszolgáltatását nem rögtön teljesíti, hanem a viszontszolgáltatás elhalasztatik. Ha az ügyletet kötő másik fél részéről próbálom ugyanezt definiálni, akkor az ő szempontjából én valamely szolgáltatást előlegezek. Azaz hitelnyújtás és szolgáltatás előlegezése azonos fogalmak. Ha tehát a javaslat 1. sza