Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
54 perspektíváját megnyitó alapmeghatározása nemcsak érvényben levő törvényünktől tér el lényegesen, a mit a javaslat különben helyesen czélba is vett, hanem eltér a külföldi törvényektől is, az indokolás azon biztosításának ellenére, hogy az uzsora meghatározásánál használt kritériumok az összes újabb uzsoratörvényekben el vannak fogadva. Ha csak a mintául vett német törvényt nézzük, azt találjuk, hogy ott, a hol a mi definicziónk a keveset mondó «kihasználás»-t tekinti az uzsora egyik ismérvének, a német törvény «kizsákmányolásról» (Ausbeutung) beszél és a szolgáltatás és viszontszolgáltatás aránytalanságát sem a biró becslőképességére bízza, hanem törvényileg kötelezi, hogy az eset körülményei mellett a szokásos kamatlábat (üblichen Zinsfuss) is tekintetbe vegye. A kizsákmányolási szándék fenforgása és a szedett- nek a szokásos kamatlábhoz viszonyított túlságos magas volta tényleg az a két kritérium, a mely nélkül a pénzuzsora tényállását megállapítani nem lehet és nem szabad. A törvényjavaslat e körülményeket nemcsak figyelmen kívül hagyja, hanem 11. §-a tekintetbe vételöket egyenesen kizárja. Ezen érdekes szakasz három bekezdésben tárgyalja azon eseteket, a melyekben az uzsora tényálladéki elemeinek fenforgása esetében sincs uzsora. Az első bekezdés kiveszi a törvény oltalma alól a bejegyzett kereskedő ellen elkövetett uzsorát. Ez a kivétel azonban nem indokolt, mert ha törvényhozó abban a felfogásban él is, hogy tapasztalatlanságról, értelmi gyengeségről kereskedőnél szó nem lehet, azt a közelmúlt eseményei bizonyították, hogy szorult helyzetbe kereskedő is igen könnyen juthat, a ki azután a legsúlyosabb feltételek mellett kénytelen üzleti becsületét megmenteni. E tapasztalattal szemben nem lehet sem a forgalom biztosságara, sem a forgalom szabadságára hivatkozni, mert ez a két bizonyára fontos követelmény még kereskedőkkel szemben sem teszi szükségessé az uzsora szabadságát. A szakasz második bekezdése sem alapul szerencsésebb ötleten. Kimondva, hogy a 8%-ot meg nem haladó kamatnak kikötése vagy szerzése nem esik a törvény alá, közvetve megállapítja azt is, hogy a 8«/o-ot meghaladó kamatszedéa 126
