Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]

37 részben csak Galicziára vonatkozólag megindultak, az 1877 : VIII. tczikk arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem érinti ugyan a kamatmaximumot; nem mondja ki, hogy pl. a 8%-ot meghaladó kamat érvénytelen, csupán a perelhető- eéget korlátozza, kiindulva abból, hogy ezen korlátozás és a perelhetőség kizárása bizonyos esetekben és bizonyos mérték­ben alkalmas lesz az uzsora terén előfordulható visszaélések orvoslására. 1883-ban a törvényhozás, miután az 1877 : VIII. tczikk nem bizonyult alkalmas segédeszköznek, ismét más külföldi törvényhozási munkálatok nyomán az uzsora felfogásának arra, hogy úgy mondjam, modern terére lépett, hogy azt a kamat határának kérdésétől függetlenitetto és igy az ügyle­tet, a melylyel valaki hitelezéssel kapcsolatban olyan elő­nyöket szerez magának, a melyek az eset körülményeit figyelembe véve feltűnően aránytalanok és a melyek alkal­mával egyúttal az uzsoraszerü kizsákmányolás másik krité­riuma, a tapasztalatlanság, könnyelműség, szorult helyzet kihasználása is előfordul, érvényteleneknek nyilvánítja és egyszersmind bünteti, még pedig akként, hogy az ügylet rendszerint akkor érvénytelen, ha előbb a büntető biróság a büntetendő cselekményt megállapította. A magyar törvényhozáson végigvonuló irányzat egyálta­lában nem szorítkozott Magyarországra. Nálunk is a viszonyok kényszere vezetett erre rá, csakhogy míg másutt, legalább a legtöbb államban akkor, midőn az uzsora ilyetén szabá­lyozásának terére léptek, a minőt az 1883: XXV. tczikk tar­talmaz, egyúttal a régebbi korból származó és a régebbi fel­fogásokon alapuló törvényes intézkedésekkel végeztek, azokat eltörölték: csak épen mi részesültünk azon szerencsében, hogy van olyan szabályunk, a mely megállapítja a kamat perelhetőségének határát és egyúttal egészen ellenkező tör­vényhozási szempontokból kiindulólag az uzsorás ügyletet büntetendőnek és semmisnek mondja ki. Hozzá kell tennem, hogy, legalább a mennyire a bírói gyakorlatból és saját gya­korlati tapasztalataimból láthattam, az 1877 : VIII. tczik intéz­kedései azon kiegészítéssel, a melyet az 1883 : XXV. tczikk tartalmazott, a gyakorlati életben megint csak nem váltak be. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom