Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Kiss Géza: A pozitív szerződésszegések a német polgári törvénykönyv és a tervezet alapján [277., 1907]
8 közvetlen megoldást, csakhogy — a mint ma már egész határozottsággal mondhatjuk — sikertelenül. , Az a felfogás, a mely abból indult ki, hogy a törvénynek a tiltott cselekményekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni (823. s k. §§.), sohasem lépett föl azzal az igénynyel, hogy a kérdés keretébe eső összes eseteket megoldja (Werner, Kipp). A német В. G. В. ugyanis már eleve feladta azt a szabályozási módot, mely szerint a szerződésszegések és tiltott cselekmények egységesen és együttesen birálandók el (v. ö. Dernburg, Bürgerl. Becht, II. к. 1. r. 3. kiad., 1905., 150. o.). így tehát a szerződésszegések egyik nemét sem foghatjuk föl tiltott cselekménynek a német ptk. szempontjából. A szóban forgó theoria nem is akart egyebet kifejezésre juttatni, mint, hogy a szerződésszegés egyszersmint tiltott cselekménynyé is válhatik, a mennyiben a törvénynek idevágó speczializált tényálladékai alá subsumálható. Ezt az elvet, a melyet a német ptk., a tudomány egyöntetű értelmezése szerint, magában foglal, a magyar ptk. tervezete kifejezetten mondja ki az 1078. §-ban, mely szerint: kötelmi jognak az adós részéről történő megsértése csak annyiban esik a tiltott cselekményekre vonatkozó fejezet alá, a mennyiben a szerződésszegés oly cselekmény által történt, a mely a kötelmi viszonyra való tekintet nélkül is jogellenes. Látni való tehát, hogy az esetleg igénybe vehető deliktuális felelősségnek a tulajdonképeni szerződésszegésekhez semmi köze; az esetek túlnyomó többsége tehát megoldatlanul marad, miért is e felfogás fölött bátran napirendre térhetünk. Egy másik kísérlet szerint valamennyi pozitív szerződésszegésre nézve a szolgáltatás utólagosan és az adós hibájából történő lehetetlenné válására vonatkozó szabályok volnának alkalmazandók. Ha a szolgáltatott árú nem bir azokkal a tulajdonságokkal, a melyek a kötelmi viszonynál fogva birnia kellene, akkor a szolgáltatás nem oly módon történt, a mint kellett volna; a szolgáltatás tehát lehetetlenné vált annyiban, a mennyiben a szolgáltatott dolog a szerződés tartalmának meg nem felel. Ha az eladó részéről szolgáltatott árú hibás, akkor a szerződésszerű szolgáltatás lehetetlenné vált; ha a s
