Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]
31 torolni!» ezt teszi a biró feladatául a Javaslat, azaz alkalmaznia kell a büntetést a cselekményhez; de ugyanekkor vonakodik a Javaslat az objektiv eredménynek bárminő indi- vidualizálásától. S azzal, hogy elhagyja a Btk. 89—92. §-aiban adott azt az utasítást, hogy «enyhén büntesd az enyhét, súlyosan a súlyosat!» szuggesztiv erővel hat oda, hogy a bírónak a veszélyes egyének fékezése legyen a jelszava. A ki eddig nem szerzett elég tapasztalatot arról az önkényről, esetlegességről és sablonszerűségről, mely még a jelentékenyen szűkebb büntetési tételek alkalmazása körül is uralkodik a büntetéskimérés kérdésében, a ki nem tudja, hogy eljárási jogunk értelmében (Bp. 385. §. 3. pont) az alsófoknak legtévesebb alapon kimért büntetési tétele sem leszen a legfelső bíróság által reparálható : csak az örvendhet zavartalanul a különös részbeli büntetési keretek leomlása fölött. De a ki az egyéni jogérzet ingadozó, változékony s ellenőrizhetetlen mértékével meg nem elégedve intézményes biztosítékot követel a bűnösség fokának szabatos meghatározásához : az a biró rendelkezésére bocsátott büntetési egységek nagy számában embarras de richesse-t fog látni. Ugyanazon s ugyanannyi (ötször háromszázhatvanöt) büntetési egység között válasszon a biró akár becsületsértést, akár gyilkosságot bírál el, erre utalja a Javaslat a birót. Ha a kiválasztás nem helyes, úgy tekintettel arra, hogy a törvény- hozás nem adott iránytűt, s a tudomány sem nyújt felvilágosítást, nem őt terhelendi a kizárólagos felelősség. Legyen még megjegyezve, hogy a Btk. 20. §-ára figyelemmel a 18 éven aluli bűntetteseknek legsúlyosabb törvényszegései is már a törvény erejénél fogva vétség jellegével bírnak. Tehát az ily korú egyén által véghez vitt gyilkosság három év alatt elévül (Btk. 108. §. 4. bek.), s ha a gyilkossággal terhelt a bűnvádi eljárás elől megszökik, ellene még nyomozó levelet sem lehet kibocsátani (Bp. 470. §.).* Úgy hiszem, hogy az ily jogállapot nem a közbátorság emelkedését jelentendi. * A Bp. 8. §-a csak a birói korrekcionalizációnak tekintetbevételével zárja ki az eljárásnak Ítélethozatal előtti stádiumában, a törvényi korrekcionalizációt nem. 81
