Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)

Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]

22 zük, hogy csupán érdességek ezek, melyeknek könnyű szer­rel való lecsiszolása csak növeli az alkotás egészének har­móniáját. Legyen szabad ezen aggályok némelyikére rámutatni. «Az ellen, a ki a bűntett vagy vétség elkövetésekor éle­tének tizenkettedik évét már meghaladta, de tizennyolcadik évét még be nem töltötte (fiatalkor), a bíróság büntetést nem alkalmazhat, ha a fiatalkorúnak megfelelő értelmi vagy er­kölcsi fejlettsége nincs.» (Javaslat: 16. §. 1. bekezdése.) E határozmány a fiatalkorúak életbeléptetendő büntetési rendszerének a gerince. Kell már ennélfogva is, hogy a tör­vényhozási alapgondolat formába öntése a tökély határán járó szabatossággal történjék. Nem találom, hogy a közölt szöveg e kelléknek megfelelne. Hibának vélem már az Indokolásnak azt a kifejtését is, mely a fiatalkorú értelmi s erkölcsi fejlettségében a bűnösség ismérvét látja, hozzáfűzvén ehez mint természetes követke­zést, hogy annak hiányában büntetésnek helye nincs, tehát az eljárás ily esetben megszüntetendő. Hiba pedig azért, mert — hogy a fogalomsorozatban visszafelé haladjak -— a büntethetőség, alanyi bűnösség s felelősség fogalmainak éles különtartása nélkül törvényszerkesztés és majdan Ítélkezés nem képzelhető el. A szöveg meg valósággal rádupláz erre az indokolásra s a modern büntetőjognak egyik leg­nagyobb vívmányát, hogy t. i. a feleletrevonhatóságnak vagyis a beszámíthatóságnak alapját az erkölcsi és értelmi fejlettség azon fokában kell keresni, mely képessé tesz a létező kulturviszonyoknak megtelő magatartás tanúsítására: egyszerűen a büntethetőség kérdésének nyilvánítja. Mikor a Btk. 84. §-a a bírót ma arra hívja föl, hogy az előtte álló vádlott feleletrevonhatóságát, vagy ennek hiányát megállapítsa, őt klasszikus szabatossággal megjelölt ismérv (a discernement) keresésére utalja; s ha ezt a kriteriont a biró fenforgónak Ítéli s az alanyi bűnösséget is meglevőnek látja: kimondja a vádlott feleletrevonását, azaz a perjog értel­mében vett «bűnösséget». Itt a fogalmak logikai láncolatá­ra

Next

/
Oldalképek
Tartalom