Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]
17 végre. (4. §.) Ez a gyakorlatban nehézségekbe fog ütközni. Csak hozzájárul ez az intézkedés ahhoz, hogy az egyes szabadságbüntetési nemeknek a törvényben megadott tartalma papiroson létezzék. De ha a próbaidő alatt az elitéit ellen oly cselekmény miatt volt folyamatban eljárás, melyet még a próbaidő előtt követett el s a bíróság szabadságvesztés büntetést állapít meg, vagy ha a próbaidő alatt jut a bíróság tudomására, hogy az elitéit előzőleg jogerősen szabadságvesztésbüntetésre volt elitélve s azt még végre kell hajtani: összbüntetés kiszabásának van helye (5. §.). Úgy gondolom, hogy a Btk. általános részét kiegészítő törvénycikkben megismételni a 96. és 10 к §-okban foglalt rendelkezéseket felesleges. A Javaslat 4. §-ában az «elítélés egyéb esetei» alatt, mikor is a bíróság az ügy körülményeinek méltatásával határoz a felől, hogy a felfüggesztett büntetést is végre kell-e hajtani, nyilván a kihágásért s eshet őleg bármily súlyú kihágásért való elitélés is értendő.* A 8. §. szerint megfelelően alkalmazandó rendelkezés értelmében előállhat az az eset, hogy a közigazgatási hatóság mint kihágási bíróság valakit elitéi s ekkor egyúttal elrendeli a kir. bíróság által felfüggesztett büntetésnek végrehajtását. Ez visszás helyzet volna. Kimondandónak tartom, hogy a közigazgatási hatóság által kihágás címén való elitélés esetében az iratok, ha az elitéit kir. birósági ítélet folytán próbán van, ahhoz a bírósághoz teendők át, a melyik a felfüggesztést kimondó Ítélet alapját képező ügyben elsőfokon eljárt s nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy vájjon a felfüggesztett büntetést végre kell-e hajtani. Akkor is szabad mérlegeléssel határoz a bíróság a revo- káció kérdésében, ha a fölmentésre a magánindítvány visszavonása szolgált okul. Érthető s feltétlenül méltánylást érdemel a határozmánynak alapgondolata, hogy t. i. indokolatlan a kedvezménynek meghagyása, mikor a sértett olyankor * Van valami inkonsequentia abban, hogy a revokáció feltételei szigorúbbak, mint a kedvezmény megadásának feltételei. 279 67 2
