Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]
15 statis impedimentumot, mely ellen csak a közületi életből való kirekesztéssel lehet védekezni. Ha pedig a Javaslat attól tartana, hogy különben másoknak jogos érdekei veszélyeztetnének, mert méltatlan egyén ül közhivatalban, ez aggály ellen legyen elég egyszerűen a fegyelmi úton való elmozdítás lehetőségében rejlő ellensúlyozó biztosítékra utalni. Egyetlen argumentum szól álláspontom ellen. Ha ugyanis a kedvezményezett méltatlannak bizonyult, előnyösebb helyzetben lesz annál, a kin a büntetés végrehajtatott. Ezen az aránytalanságon azonban igen egyszerűen segít egy olyan rendelkezésnek fölvétele, hogy a bíróság akkor, a midőn a felfüggesztett büntetés végrehajtása iránt intézkedik, pótlólag határoz — a fennálló szabályok szerint — a mellékbüntetések tárgyában. Önkényes megkülönböztetésnek látszik a javaslat 2. §-ának 2. pontjában, hogy az öt évi vagy azt meghaladó tartamú államfogházra való korábbi elitéltetés a kedvezmény alkalmazását kizáró ok, az ennél rövidebb tartamban kiszabott államfogházbüntetés ellenben nem az. A kire p. o. halálos kimenetelű párviadal miatt a maximumot szabta ki a bíróság (Btk. .299. §.), annak újabbi büntetése föl nem függeszthető. ha azonban öt óv minus egy nap rovatott ki, ez nem képez kizáró okot. Nem indokolt az sem, hogy a bűntett miatt elitéltet a büntetésnek kegyelem útján való elengedése esetében a kedvezményből kizártnak kell tekinteni, míglen a vétség miatt kiszabott, de kegyelem útján elengedett szabadságvesztésbüntetés kizáró okul nem tekintetik. Mindkét kérdésben bűntett és vétségre egyazon elbánás igazolt. S pedig szerintem az államfogházbüntetés a szövegből kifejezetten ki volna emelendő és minthogy a szöveg az elitélés tényét szögezi le, kihagynám a királyi kegyelemre vonatkozó klauzulát is. A Javaslat a felfüggesztés lényegének a 3. §-ba iktatott felfogását a dán törvényből vette át. A próbaidőnek bifur- kációja s törvényi megszabása pedig az ausztriai javaslatra emlékeztet. Azzal is a dán törvény alapjára helyezkedett a Javaslat, hogy a büntetés foganatosítását attól tette függővé, vájjon volt-e az elitéit ellen eljárás a próbaidő alatt folya65
