Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)

Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]

12

ellen, mely a felfüggesztést a törvény által fogházbüntetéssel fenyegetett cselekményekre korlátozta. Wíassics Gyula 0 Excel- lenciája a Javaslatról írt essay-ében különösen megfontolásra ajánlotta, vájjon nem kellene-e a korrekcionalizált vétségre kiszabott fogházbüntetést is felfüggeszthetővé tenni, utalván arra, hogy hazai jogunk szerint végeredményben nem a büntetés, melylyel a törvény fenyeget, határozza meg a minősítést, hanem erre a biróilag kiszabott büntetés az irányadó.

Eészemről a Javaslatban elfogadott álláspontot vallom helyesnek. Más a társadalmi veszélyessége az in tbesi fegy- házzal vagy börtönnel sújtott cselekményeknek, még akkor is, ha a tettes bűnössége a fönforgó viszonyoknál fogva enyhébb jellegű. Már a büntetendő cselekmények osztályozásának általános alapelveinél fogva is ki van zárva, hogy egy a törvényben bűntettnek nyilvánított cselekmény oly jelentéktelen természetűnek (trivial nature) tekintessék, mely mint ilyen, csupán névleges büntetést (nominalpunishment) érdemel és igényel.

Ugyancsak a jogászegyleti vita során hangzott föl az a kívánalom, hogy a Javaslat 1. §-a, mikor a kedvezményben részesítés feltételeit előírja, vagy taxáljon, vagy hagyjon el mindennemű felsorolást. Eészemről úgy találom, hogy a jelenlegi példálózó felsorolás, különösen ha azt kiegészítenők még annak kiemelésével, hogy a «menthető» törvényszegések megbocsátását kontempláljuk, becses útbaigazításul fog a biró számára szolgálni.

Megfelelőnek vélem azt is, hogy a feltételesen elengedhető büntetést a Javaslat egy hónapban állapítja meg. A külföldi törvények legtöbbje messzebb megy ugyan ennél, de nálunk figyelemmel kell lenni arra a sajátos hajlandóságra, melylyel bíróságaink a minimumok megközelítése, sőt épen alkalmazása iránt viseltetnek.

E pontból utalok arra, hogy a 2. §. 1. pontjának szövege, jelesül a cselekmény mellett a kísérletnek kiemelése — azt a látszatot kelti, mintha a Javaslat a részességi bűnalakzatot külön elbánás alá akarná vonni. Én a kísérlet megemlítését feleslegesnek tartom. De ha az nem töröltetik: mellette a részesség is fölemlítendő.

62