Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]
1>3 melyeknek a birósági nevet és jelleget meg sem adták. Nálunk is csak félmunkát végeztek és másutt még kevésbé fejezték be a munkát ezen az úton. T. i. a felső fokban való döntést azon ügyekben, a melyeket a szabadalmi hivatalok elintéztek, különböző olyan fórumokra bizták, a melyek már nem birnak ilyen vegyes jelleggel. Németország a Reiehsge- richtre a külföld többi itt tekintetbe vehető államai pedig egyszerűen a polgári bíróságokra bizták az egész vonalon az ilyen jogi viták eldöntését; Ausztriában egy úgynevezett «Patent-Gerichtshofot» létesítettek, nálunk a szabadalmi tanácsot. A Patent-Gerichtshof és a szabadalmi tanács úgyszólván csak alkalmi bíróság, a melynek tagjai nem hivatásos állandó bírák, a kiknek nem főfoglalkozása az ilyen szabadalmi bíráskodás. E mellett vegyesen úgy jogász, mint műszaki elemekből vannak ezen bíróságok összealkotva és nálunk csakis a vezetőjében, a szabadalmi tanács elnökében bir olyan állandó tagot, a ki hivatásos szakbíró ezen a téren. Ebből a következetlenségből szükségképen inconvenien- tiák állottak elő. Természetes dolog, hogy az a hivatásos szakbíróság, a melynek tagjai kizárólag ennek a hivatásnak élnek, nem találkozhatott felfogásában mindig annak a felső bíróságnak felfogásával, a melynek tagjai vagy egészen távol állnak ezen ügykörtől, vagy pedig csak ilyen alkalmaknál, a szabadalmi tanács ülésezései alkalmával foglalkozhatnak ezen ügyekkel. Ezen tapasztalatok vezettek azon a külföldön is már jelentékenyen megnőtt mozgalomra, a mely oda törekszik, hogy a felsőfokon való bíráskodást is egyöntetűvé tegye, mint szerves folytatását az alsó fokon való bíráskodásnak. Ha jól tudom, az 1898-iki londoni iparjogvédelmi kongresszuson nyert először határozott alakot ezen eszme és azután folytatva az 1901, az 1902 és 1903-iki kölni, frankfurti és hamburgi iparjogvédelmi kongresszusokon teljesen kialakult — legalább német részről — és olyan értelmű for- mulázást nyert, hogy külön szabadalmi biróságokat kell felállítani, a mely bíróságok vegyesen, úgy jogász, mint műszaki elemekből állanak. A Reichsgericht, a melynek szabadalmi judicaturája pedig legalább az elmélet szempontjából, *3
