Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)

Schiller Bódog: A Hármaskönyv egyik állítólagos főforrásáról [283., 1908]

ш

Summából merítette». Azt pedig nem bírom belátni, hogy Tomaschek ez alatt csak azt értette volna, hogy Werbőczi az alapfogalmakat és a Prologus általános tételeit vette át a Summából. De ha netalán Tomaschek csakugyan csupán ezt a keveset értette volna «a tulajdonképpeni jogi anyag nagy része» alatt, az ő olvasói többet értenek alatta: azt, a mit azok a szavak szószerint jelentenek; és így értik azokat a szavakat, igazán a tulajdonképpeni jogi anyag nagy részére, a külföldön. Szükséges és hasznos dolgot végzett tehát az előadó úr, a mikor a Tomaschek tételét felülvizsgálta.

Az előadó úr eredményét a magam részéről teljesen és egész terjedelemben elfogadom. Én úgy látom, hogy pontos és beható kutatásai alapján sikerült bebizonyítania azt, hogy a Summa hatása Werbőczire, ha elfogadjuk is, hogy ő azt felhasználta, igen-igen csekély volt. Ez az én meggyőződésem is volt mindenkor, a melyet nagyon röviden a könyvemben is kifejeztem ;* mert szerintem úgy Werbőczi előkelő állásánál, mint alapos tudományos készültségénél fogva fel nem tehető, hogy a római jognak egyéb forrásmunkáit, a melyek az ő korában a jogtudós világ előtt ismeretesek voltak, nem ismerte és használta volna. A t. előadó úr ma kimutatta előttünk, hogy a Hármaskönyv pontosabban és teljesebben közöl számos forráshelyet, mint a Summa, és hogy több forráshelyet tartalmaz a két Corpus iurisból, valamint a középkorban leginkább elterjedt jogi munkákból, mint a Summa; nincsen tehát semmi okunk arra, hogy a Hármaskönyvben foglaltakból többet vezessünk vissza a Summára, mint csupán azt, a mit ugyanígy másutt megtalálni nem lehet, és még erre a kevésre nézve is fenmarad - ebben szintén az előadó úr véleményéhez csatlakozom — a Summával közös, azonban jelenleg ismeretlen forrás lehetősége. Mindezt éppenséggel nem erőtlenítik meg azok az ellenvetések sem, a melyeket a t. felszólaló úr a stiláris sa* «A Summa legum azon tételei, a melyek a Hármaskönyvvel egyeznek, tisztán római jogot tartalmaznak; miért is azokat Werbőczi a közvetlen forrásokból is meríthette.» Magyar alkotmány és jogtörténet 3. kiad. 616. 1. 19. jegyz.

400