Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Schiller Bódog: A Hármaskönyv egyik állítólagos főforrásáról [283., 1908]
103 idézetei mindig közelebb járnak a Summához, mint az eredeti forrásokhoz, quod erat demonstrandum ! Egyébként — a mint mondám — nem helyezek súlyt reá, használta-e Werbőczi a Summát, vagy nem; de ha már szólunk róla, meg kell jegyeznem, hogy az említett adatok bizonyító erejét fokozza azon körülmény, hogy Werbőczinek a legjobb alkalma volt s Summának egy 1489-ben elkészült példányát használni, mivel ez a példány abban az időben, mikor Werbőczi a Tripartitumon dolgozott, Budán létezett. Ez az a bizonyos elveszett példány, a melyről az imént az előadó úr is megemlékezett. Nos uraim, ez a codex nem veszett el s azt én nem régiben a Magyar Nemzeti Múzeum középkori kéziratgyűjteményében fedeztem fel. Miként az előadó úr is említette, az «Ofner Stadtrecht» kiadói munkájok bevezetésében ismertetvén a középkori jogi tankönyveket,1 megjegyzik, hogy ilyen jogi tankönyv van egy Gyurikovits nevű úr birtokában.'2 Ez a tankönyv 1489-ben íratott és Ebendorfer Miklós és fiai tulajdonát képezte3 és az Ofner Stadtrecht kiadói valószínűnek tartják, hogy ezt a könyvet Werbőczi a Tripartitum készítésénél használta. Ezzel azután a codex letűnik a láthatárról. Már Tomaschek, mint elveszettről beszél róla 1883-ban,4 elmondván, hogy ő maga utána járt és azt tudta meg, hogy Gyurikovits pozsonyi városi tanácsnok még 1848-ban elhalt, több gyermeke az egész világon szerte szóródva ól. Könyvei és kéziratai ismeretlen embereknek adattak el s így a kérdéses codex többé fel nem található. Felemlíti ezt a codexet Király János is,5 6 és az ő nyo1 Michnay és Lichner: «Ofner Stadtrecht, XIII. 1. és 7. számú jegyzete.- «Herr von Gyurikovits» — minden közelebbi megjelölés nélkül, 3 A codex végszavai: «Hic legalium constitucionum liber Anno Christi optimi Milesimo quadringentesimo octuagesimo nono f eliciter consummatus, iure optimo veraque possessione attinet Honorabili atque consulto viro, domino Nicolavo Ebendorffer, suisque filys.» 4 J. A. Tomaschek: Summa legum incerti auctoris. Wien, 1883 ; 16. lap. 6 Király: «Pozsony város joga», Budapest, 1894, 15. 1. tévesen «Gyurkovich»-ot említ volt tulajdonosként Gyurikovits helyett 397
