Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]
т 9 törvénynyel foglalkozik, azonban analogia alapján (kivéve az egy vádképviseleti kérdést) kiterjeszthető azok értelme a védjegynovellára is — hogy a szabadalmi törvény lex specialis, a Bpts lex generalis s így amaz ismeretes elvnél fogva, hogy «lex generalis non derogat priori speciali» nem derogálhat ennek a látszólag korábbi, de valójában amúgy is későbbi szabadalmi törvénynek. Rámutat arra is, hogy a törvényhozásnak nem volt az az intentiója, hogy változtasson azon a szabadalmi- és védjegytörvényen, a melyet épen csak hogy megalkotott, sőt a melyet akkor, a midőn a perrendi javaslat még csak beterjesztve volt, meg sem alkotott. Hiszen egy olyan tartalmú perrendi törvényjavaslat feküdt már a Ház előtt, a mely ellenkezett a szabadalmi- és védjegytörvény különleges intézkedésével és mégis meghozta a Ház a szabadalmi- és védjegytörvény azon intézkedését, a melyekkel később önmaga akaratlanul ellentétbe helyezkedett, a bűnvádi perrendtartás elfogadása alkalmával. Felsorolja azon sajátos eljárási szabályokat, a melyeket a szabadalmi törvény — a védjegytörvény is bizonyos eltérésekkel — meghonosít és a melyek a Bpts-sal szembeötlő ellentmondásban vannak. Ilyen, hogy például a szabadalmi leírás értelmezésének vitája esetén a bíróság a szabadalmi hivatal véleményét köteles kikérni, holott a Bpts 7-ik §-a azt rendeli, hogy a büntetőbíróság a bűnvádi eljárás szerint maga határozzon az előzetes kérdésekben. A biró az eljárást felfüggeszteni köteles az 54. §. szerint azon esetben, ha a szabadalom fennállása vitássá válik; holott ilyen felfüggesztésnek a Bpts értelmében csak facultative van helye vagy csak hosszadalmas eljárást igénylő magánjogi kérdéseknél. Azután intézkedést statuál a szabadalmi- és a védjegytörvény az úgynevezett előzetes biztosítási intézkedések tárgyában, a melyek a feljelentésre nyomban eszközölhetők, a melyek feloldása, megszüntetése cautiótól függ, holott mindezt a Bpts nem ismeri. Intézkedik továbbá arról, hogy a büntető biró szabad belátása szerint a körülmények mérlegelése alapján 20,000 koronáig terjedhető kártérítést állapíthasson meg, holott a Bpts csakis a jogalap kétségtelen bizonyossága esetén és csak olyan esetekben, midőn a kár megállapítása szá29
