Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]

54 tott határozott feltételek fenforgásának konstatálása esetén a birónak kötelessége a törvényben foglalt fix természetű jog­szabályt alkalmazni, tehát, ha a judikatura helyes irányban mozog, az csak egyöntetű lehet. Ellenőrizhető-e azonban ilyen hasison a büntetés ki­mérésének egyöntetűsége is? Aligha. Mit jelent ugyanis helyesen felfogva a judicatura egyön­tetűsége a büntetés kimérése szempontjából ? Nyilván nem azt, hogy minden bűnös egyforma, hanem hogy minden bűnös arányos büntetéssel büntettessék. Egyforma s arányos itt nem fedik egymást. Egyforma súlyú-e pl. a pénzbüntetés ötven koronában ki­szabva szegény emberrel szemben ép úgy, mint a gazdaggal szemben ? Vagy a szabadságvesztés büntetés ugyanazon tartama egyfor­mán sujt-e minden embert,bármely életviszonyok között legyen az? Ha pedig ugyanazon büntetési mérték súlyossága a külön­böző egyénekhez képest, akiket sújt, maga is relatív, vonható-e abból — hogy a kiszabott büntetések számtani összemérése a statisztikai kimutatás szerint kisebb vagy nagyobb divergentiát mutat — alapos következtetés arra, hogy a büntetések egyön­tetűen vagy nem egyöntetűen lettek kiszabva? S ezzel még csak egyetlen szempontot érintettünk, amely­ből nézve az egyforma büntetés az életben nem jelent egyszers­mind egyarányut is. Hátra van még a kérdésnek sok más irányban való vizs­gálata, hogy t. i. milyen számtalan más tényezők játszhatnak bele a büntetés kimérésébe, a melyek a büntetés egyforma ki­mérését látszólag azonos esetekben is contraindikálják. Beyerlein «Jena oder Sedan» czimü nagy hírre jutott regényében egy önállóan gondolkodó kapitány töprengését ecse­teli, ki egy elhanyagolt battéria parancsnokává neveztetvén ki, melyben a disciplina nagyon meglazult, czéltudatos eljárásával észlelhető javulást ért el s mindamellett tábornokától, ki fel­fogásában sehogysem tud némely szigorúan katonai előítéletek­től szabadulni, amiatt kap megrovást, mert a «Strafregister»-je csaknem kétszer annyi büntetést mutat, mint a többi, pl. a negyedik vagy hatodik battériáéi. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom