Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
so a terhelt személyes szabadsága, a házjog és levéltitok ellen irányulnak ? Kifejezetten, bár meg nem indokolva, protestál ez ellen Hans Gross is, és ez ellenvetés indította nyilván Conrad Bornhak1 és Wilhelm Kulemann1 2 3 felfogását, a kik mind a ketten hívei a bírói vizsgálat fenntartásának, azonban az ügyészi tevékenységet teljesen a feljelentések vizsgálatára kívánják szorítani, s a vizsgálóbírót a főtárgyalás activ résztvevőjévé avatják. Mind a ketten a nyilvános, szóbeli és közvetlen elővizsgálat hívei és ebben keresik annak az ellenszerét, hogy Bornhak a vizsgálóbírót az itélőbiróság előadójaként, Kulemann vádhatóságként szerepeltetné a főtárgyaláson. Bornhak nyíltan ki is mondja, hogy a jövő eljárása a nyilvános és szóbeli inquisitio. M. t. t. ülés! Ismétlésekbe keverednék, ha e két conceptiót czáfolva, azt fejtegetném, hogy mily fokozott mértékben jelentkeznének e rendszerben mai eljárásunk hátrányai akkor, ha nemcsak névleg, de tényleg is a vizsgálóbírót ma az itélőszékben, holnap a vádlói székbén kellene fungáltatnunk. E két jeles tudós, hogy megtarthassa a biró kezében azt a látszólagos biztosítékot, a mely a személyes szabadság elleni intézkedések körében reá bízatott : a vád egész súlyát vállaira rakni hajlandó, s a bíróban a bíróból mit sem hagyni meg. A bírói vizsgálat híveinek1* erre az aggályára leghelyesebben dr. Ernst Beling felelt meg idevágó kritikai ismertetései folyamán.4 «Dass Haussuchungen usw. ihrem Wesen nach richterliche Handlungen seien, kann nicht zugegeben werden. Und wenn man dem Staatsanwalt die Besorgung der Entlastung dem Beschuldigten vorenthaltnen will, so verkennt man die so wichtige und gebotene Objectivität des staatsanwaltschaftliehen Standpunktes/,» 1 Conrad Bornhak. Zur Reform des Strafprozesses. Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft. XIX. k. 64. 1. 2 H. Kulemann. Die Reform der Voruntersuchung. Berlin, 1904. 3 Massmann. Deutsche Juristen Zeitung. IX. k. 236. lap. — Galli: Reform des Vorverfahrens. Deutsche Juristen Zeitung. VIII. k. 488. 1. 4 Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft. XXIV. к 443. lap. 360
