Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
79 azután élénken ellenőrzi, különösen pénzügyi szempontokból, hogy a kir. ügyészségek még azzal a kevés jogukkal se éljenek közvetlenül, a melyeket számukra a nyomozás vezetése biztosít és így a nyomozás kizárólag a közigazgatás kezébe ment át. Hogy ennek a nyomozásnak a keretében minő ijesztő képek tárulnak a modern magyar criminalista szeme elé: arról igazán csak a mindennapi gyakorlat emberei tanúskodhatnak. A szolgabirói hivatalban egy szobában szorong a terhelt, a sértett, a tanuk seregei és a felek ügyvédei, a kik az összes jegyzőkönyvek diktálásában korlátlan részt vesznek és együtt faggatják a hatósággal a tanukat, a kik ma már teljes tudatában vannak, hogy az előzetes eljárás során meg nem eskethetek, valamint annak is, hogy az eskü nélküli hamis tanuzás büntetlen. A legutóbbi évek során azután az igazságügyi administratio a még legalább jogi qualificatioval biró szolgabiróságok helyett a községi elöljáróságok kezébe terelte a nyomozás teljesítését. Hogy ez az irányzat az előzetes eljárás sírját ásta meg, abban úgy hiszem, egyetért velem minden praktikus, a kit sorsa arra kárhoztatott, hogy a községek e törpe zsarnokjaival, a községi birákkal és körjegyzőkkel mindennapi érintkezésben álljon. Törvény, rendelet hiába hozatott meg, tudomány és humanismus hiába lengi át törvényes rendelkezéseinket e nyomozások számára, a melyekről elég csak annyit mondani, hogy ott minden megtörténhetik és hogy egynémely nyomozás lefolytatása az újabb delictu- mok egész sorozatából áll! Statisztikai kimutatásaink azonban bízvást büszkélkedhetnek avval, hogy a bírói elővizsgálat lehetőleg cassáltatott s ezáltal mi az elsők vagyunk az újabb processuális irányok követői közt.1 De hogy a bírói elővizsgálatot mi mivel helyettesíthettük, arról valóban jobb nem szólni. Visszatérve azonban az elvi szempontokra, kétségtelen, hogy a miként az ítélő és vizsgáló functio teljesen össze- egyezhetetlen egymással, úgy a nyomozó, illetve vizsgáló 1 Ausztriában ez az irányzat sokkal régebbi. L. Dr. P. v. Stebelsky. Die Handhabung der Strafprozessordnung in Oesterreich. De ott a nyomozást a kiválóan rendezett kerületi kapitányságok teljesitik. 341
