Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
52 nek olyannyira kimerítőnek kell lennie, hogy azzal a biró már ne foglalkozzék; ha pedig a biró azt látja, hogy az előzetes eljárás hiányos, a közvádlót: actor fiscus utasítja, hogy a politikai hatósággal az előzetes eljárást egészítesse ki, akként, hogy annak alapján ítélet legyen hozható. A javaslat e rendelkezései két irányban bírnak kiváló fontossággal: Egyik az, hogy a nyomozó és az ítélő functiót egymástól teljesen elválasztja, határozott belátásával annak, hogy a biró egyetlen, és a vizsgáló functióval össze nem egyeztethető functiója az Ítélethozatal. Oly elv, a melyet még ma sem voltunk képesek teljesen keresztülvinni. Második nagy jelentőségű elve, hogy a nyomozó és ítélő hatóság közé állítja a közvádlót: «actor publicus», a kinek tisztében a múlt hagyományainak megbecsülésével törvényhatóság tiszti ügyészét hagyja meg,1 és e közvádló viszi a politikai hatóság által kinyomozott ügyet a biró elé, annak teljességére, kimerítő előkészítésére és az esetleges hiányok pótlására ügyelni köteles. A «fiscus magistratualis», az «actor» ez állásából folyóan befolyást nyer a per előkészítésére. Mindaddig, a mig csak a vizsgáló és ítélő magistratus procuratora volt, ez a szükséglet fel nem merülhetett, de ha külön, bár még nem önálló vádhatóságként lép fel: e befolyás szükségessége nélkül a vád előkészítéséért nem felelhet.2 politicae Jurisdictionis suppeditandarum productionem actorem fiscum inviare, ex plene denique exhaustis probationibus, eorumque adminiculis, Judicium ferre, pertineat. 1 Pars I. Art. VIII. Actoratus ... in delictis Codice hoc designandis competet fisco Magistratuali illius Jurisdictionis cui immediate praecedenti articulo potestas judicandi delata est. 2 A javaslat e rendelkezéseit olvasván, ha a történetkutató néhány gondolatot szentel annak a kérdésnek, mily behatás segítette a codificatort nagy jelentőségű haladásában, úgy alig lehet kétséges, hogy az II. József császár aerájának nagy szellemi mozgalma volt. Ne zavarjuk össze a nagy politikát a jogélettel. A politikai kérdésekben való állásfoglalás következménye az, hogy újabban számos nézet Ítéli el II. József jogszolgáltatási reformjait. Payer László tanár úr is kétségbe vonja II. József reformjainak humanus hátterét, holott ép az általa közölt becses levéltári adalékokból tűnik ki, hogy a nagy császár valósággal küzdött a magyar megyei igazságszolgáltatás elfajulásaival. Beöthy Ákos pedig agyonmagasztalt, de mindenféle történetieden pletykákkal tele322