Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]
32 mondana. Oly magatartás azonban, mely az érdeksérelem tárgyilagos veszélyét nem foglalja magában, jogilag nem, hanem csakis erkölcsileg értékelhető. Ennek elismerésével azt hiszem teljesen kizártnak tekinthetjük mindama veszélyeket, melyekkel a subjectivismus valamint az újabban propagált neosubjectivis- mus jár, s a mely különösen a bűnkisérlet tanában épen az uralkodó ethikai felfogással ellentétes következtetéseket von maga után. A büntetés kimérését, illetőleg Calker a jelzett alapelvet már régebben elfoglalt álláspontjával kapcsolatban kívánja alkalmazni. E szerint az érzület ethikai értéke (bűnösség foka) az érzelmi dispositio által nyer meghatározást vagyis azon viszony által, melyben a bűncselekményre indító motívumok a cselekvésre rendszerint indító motívumokhoz állanak. A bűnösség foka szerinte legkisebb lesz, ha a tett ellen szóló motívumok érzelmi értéke nagyobb s csak erős külső inger hozza létre az elhatározást (a társadalmi ok túlnyomósága, alkalmi bűntettes), középfokú, ha a bűncselekmény ellen ható motívumok csak kis számban vannak jelen és csekély érzelmi értékűek, ha tehát kis külső inger is létrehozza az alkalmazást (az egyéni okok túlnyomósága, krónikus kriminalitás), végül a bűnösség legmagasabb foka akkor forog fenn, ha a tettes a bűncselekményt mint önczélt követi el. Az érzület minőségét tekinti Calker döntőnek a büntetés nemére és végrehajtási módjára, intenzivitását a büntetés tartamára. Hogy Calker javaslata gyakorlatilag keresztülvihető-e, hogy a bűnösség és a büntetés kimérésének tana a motívumokra építendő-e fel — miként azt pl. Finkey véleményezi — vagy a tettes egész és állandó egyéniségének értékelésére, az e helyen teljesen közömbös annak a körülménynek felismerésével szemben, hogy a büntetés megállapítása vagyis az igazságosság kon- strukcziója az erkölcsi értékek bevonása nélkül nem mutatkozik megvalósíthatónak. Talán nagyon is terjedelmes módon igyekeztem bizonyítani azt az alig vitatott tételt, hogy a büntetés kimérése a mai büntetőjogban erkölcsi alapokra van felépítve s azt hiszem nem tévedek annak feltevésében sem, hogy a jövő fejlődés e tételt még erősíteni fogja, mert a bűnösség tárgyi oldalának figyelembevétele a büntetés kiméréséből mindinkább a delic33