Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
38 szók igazságérzetének és a büntetőjog közjogi sajátosságai felismerésének fényes bizonyítéka. «Num delicti Nobilis, minoris considerationis et poenae debet esse, quam Plebeji? Quinimo ; Nobilis delictum, majoris atrocitatis, quamvis non per se, sed per accidens, debet censeri, quam Plebeji, tanquam majoris scandali et majoris metus. Poena einim delictis statuta neminem excusat, nec scit discrimen, inter Nobilem d' Ignobilem» — mondja Bodó,1 valóban örökbecsű szavakkal, a melyek ékesen bizonyítják, hogy a 18. század jogászai a humanismusnak mennyivel magasabb fokán álltak, mint azok, a kik a 19. század elején oly görcsösen ragaszkodtak régi rozsdás intézményeinkhez. Huszthy és Bodó azonban nem úgy magyarázták a törvényeket, mint azok a tudósaink, a kik abból, hogy Verbőczy III. Részének 20. Cime a nemesek kínvallatását eltiltotta,1 2 a történelmi fejlődés belső életének megfigyelése nélkül azt következtetik,3 hogy az rendszeresítve nem volt, hanem a korukra nézve jellemző szóma- gyarázással Verbőczy e rendelkezését akként interpretáljak, bogy a gyanúval terhelt nemesekről nem szólván, hallgatag megengedi azoknak a tortura alá vetését4 és még az 1597: 43. t.-czikket is, a melyben a rendek a magyaróvári kapitánytól számon kérik Cháby Mihály és Nagy György nemesek megcsigáztatását; nem a tortura eltiltására, hanem a mellett használják fel érvül, hogy hazánkban a nemesek kínvallatásának tilalma nem általános.5 Mert miként a megbízhatatlan 1 Bodó. Jurispr. crimin. Pars I. Art. XXIX. §. 2. 2 Tripartitum. Pars III. Tit. 20. Nobiles autem extra delicti locum nec captivare, nec ratione suspicionis ad torturam ponere permittuntur. 3 Dr. Fayer László: Az 1843-iki javaslatok anyaggyüjteménye IV. köt. XVI. lap. 4 Bodó. Jurispr. crimin. Pars. I. Art. XXIX. De Tortura. §. 2. Et aliunde etiam, Titulus 20. Par. 3. §. Nobiles autem etc. ex ratione suspicionis dumtaxat, non esse Nobiles ad torturam ponendos immunes videtur tacite admittere : Nobilem quoque, in evidentia facti convictum et condemnatum, ac per hoc Nobilitari Privilegio et Prerogative exutum, ad manifestandos complices, in atrocioribus equuleo subiici posse. 5 Huszthy. Jurispr. pract. Lib.III. Tit. IX. De tortura, num. 13. Quenem person® torqueri non possunt» 1 mo Nobiles generaliter, colligitur ex 3. Tit. 20. §. Quo quidem dicta non satis probantur, cum 308
