Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
bűnper első szakává tette, egy uj szakot nyit meg, a melynek czélja az előzetes eljárásban gyűjtött gyanú és vélelem alapján a vádlott vallatása vagy a confessio benigna felvétele vagy a gyanút és vélelmeket megerősítő beismerésének kierőszakolása a tortura utján. Az az ítélet: sententia inter- locutoria, a mely eladdig az eskütételt rendelte el a testimo- niumok alapján, ezentúl a vádlott tormentumát rendeli el az indiciumok alapján, azzal a belső különbséggel, hogy mig az eskütétel szükségszerű következménye volt a felmutatott testimonialeseknek, az előzetes eljárás és az azon alapuló tortura közé ékeli be magát a szabad mérlegelés némi elő- futárjaként status conjecturalis:1 a suspicio és praesumptio: 1 Kitonich, Directio methodica Cap. VI. Qu®. 6. fejtegetése szerint a pernek öt statusa — állapota, szaka — van : «Definitivus, Legalis, Coniecturalis, Testimonii et Questionum sive equulei. Quibus omnibus ali® gentes et nationes in iuribus suis, ac potissimum Cffisareo, uti solent. Sed Nostrates Tribus hisce tantum Definitivo, Legali, Testimoniorum, qui proprie Communis Inquisitionis, Oculat® Revisionis, et Collateralis Attestationis esse dicitur, utuntur : Non idem duobus illis Coniecturali, ex quo suspiciones qu®dem solum et prssumptiones deducuntur, non autem rerum probationes ; et Qu®stionum sive tortur®, per propriam scilicet confessionem equuleo extortam atque elicitam. Definitivus est, qui declarat, quid nominis & quid rei sit, ut homicidium a nomine homo et a verbo c®do attque simplex tantum hominum c®des ...............Legalis est, qui ex Legibus deducitur, ut cum qu®ritur, quid Legisaut Juris homicidium ? Respondetur : Est casus Not® Infidelitatis. Item ; Quid Interemptio Person® Nobilis ? dicetur : Est capitalis etc .........Testimonii est, Communis Inqusitio». Kitonich e nehezen érthető fejtegetéseihez Huszthy (Jurispr. pract. Lib. I. Tit. LI.) adja meg a kulcsot ; szerinte a status definitivus : a ténykérdés megállapítása: «quod ipsa Qu®stio facti esse videtur». Legalis : a jogkérdés eldöntése : «unde apparet statum legalem esse Quffistionem Juris». A «conjecturalis», »testimonii» és «qu®stionum», a bizonyítási eljárás három módja, illetve phasisa: «ad coniecturalem spectabit Suspicio et Pr®- sumptio de quibus hic ; ad Testimonii statum, Testes, instrumenta quaevis litteralia, Juramentum, oculata etc. Ad Qu®stionum pertinet rei solius examen et Confessio benigna aut per torturam dicita».A pert tehát Kitonich e részekre osztja : ténykérdés, jogkérdés, gyanú, bizonyítás, vallatás, de hozzáadja, hogy a gyanú és a vallatás szakával mi jogunkban nem élünk, csak «contra Rusticos» (Cap. VI. Qu®. 8.) Ebből folyólag felveti a kérdést, hogy mi pótolja nálunk e két hiányzó szakot : «Quid igitur fit, in hoc Jure nostro, abi res forsan aliqua, nullo 3f> SOU
