Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
70 illetőleg birtokról szólnak ingatlan helyett. Utalok a «birtokrészlet» szóra, a mely törvényeinkben igen gyakran előfordul abban az értelemben, hogy a földfelület elhatárolt része. Utalok a «birtokrendezésre», a mely alatt a törvények nem a birtok rendezését értik jogi értelemben, hanem az. ingatlanok rendezését. Utalok az eljárási törvényeinkben igen sokszor előforduló «birtokbiróságra», a mely nem a jogi értelemben vett birtok tárgyában Ítélő bíróságot jelenti, hanem azt, a mely az ingatlanra vonatkozó dologi jogok kérdéseiben Ítélkezik. — Ez az első megjegyzésem. Dévai táblai biró úr továbbá azt az állítást imputálja nekem — szó szerint idézem — hogy «az abstract dologi szerződést azért kell mellőzni, mert hozzájárul a földbirtok mozgósításához». Ezt nem így mondtam, hanem azt mondtam, hogy azért is kell mellőzni. Ex asse az abstract dologi szerződés theoriájával nem akartam foglalkozni (a mint azt határozottan mondottam), és nem is foglalkoztam. Nem volt tehát helyén, vagy legalább felesleges volt a védelem, a melyben Dévai tagtárs úr az abstract dologi szerződés theoriáját részesítette. Különben leginkább azzal védte az abstract dologi szerződést, hogy ez bizonyos eljárással lesz kapcsolatos, olyan eljárással, a mely majd biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az illető szerzők és jogátruházók könnyelműen el nem járnak. Tüzetesen azt adta elő, hogy a telekkönyvi hatóság vagy valamely más hatóság, közjegyző stb. előtt fog a tulajdonjog átruházása végbemenni. Bocsánatot kérek: ha az abstract dologi szerződést a jogczímes dologi átruházással akarjuk összehasonlítani, és ha egyiknek és a másiknak az előnyeit és hátrányait mérlegeljük, akkor nem kell ezt a mérlegelést komplikálni bizonyos eljárási módozatok latba- vetésével; mert hiszen a dr. Dévai úr által szem előtt tartott eljárás összeegyeztethető úgy az abstract dologi szerződéssel, mint a jogczímes átruházással. A mostani jogczímes átruházás szabályainak érvénye mellett is kimondhatná a törvény, hogy a szerződéseket a telekkönyvi hatóság színe előtt kell megkötni, a tulajdonjogi átruházásokat ugyanott eszközölni. Kimondhatná azt is, hogy az átruházáshoz köz26+
