Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
44 Ő méltósága a tagosítást a tulajdon ellen intézett brutális támadásnak minősítette. Én nem akarok itt közismert érveket felhozni, a melyek kiemelik a tagosítatlan állapot hátrányait, tehát a toagsítás szükségességét; nem akarok utalni arra, hogy ha tagosítatlan az állapot, mennyi időveszteséggel jár egyik parczelláról a másikra menetel, mennyi trágya vész el, mennyi az a földterület, a mely kihasználatlanul hever a határmesgyék következtében, és hogy még megművelni sem lehet kellőleg, a mesgyéhez közeli talajt mert hisz az ekével nem lehet kellőleg a határbarázdákhoz férni, mennyi az a földterület, a mi elvész, a birtokhatárul szolgáló sövény, árok stb. folytán, hogy minél nagyobb a tagosítatlan állapot, annál nagyobb a hozadék-veszteség; mondom nem akarok utalni ezekre az érvekre, a melyek a tagosítás mellett szóllanak, tehát a melyek a tagosítatlan állapot hátrányai, csak azt emelem ki, hogy a tagosítatlan állapot mindenkor a jura in re aliena gyanánt jelentkező szolgalmak keletkezésére vezet és szükségképeni következménye a kényszer-vetés-forgás. Úgy a szolgalmak keletkezése, mint a kényszer-vetés-forgás mi más, mint a tulajdon korlátozása? Ha tehát ő méltósága a tulajdon elleni brutális támadásnak tekinti a tagosítást, akkor én a tagosítatlan állapotot viszont a tulajdon elleni orvtámadásnak vagyok kénytelen deklarálni. Én azt hiszen, hogy ezt a kérdést talán még sem annyira a tulajdonkorlátozás szempontjából lehetne elbírálni, mint inkább mérlegelni kellene azt, hogy milyen arányban áll az előny és a hátrány egy concret vidéken, egy concret község határában, hogy t. i. az a tagosítatlan állapot menynyi hátránynyal jár és illetőleg felér-e az állapotban való segítés haszna azokkal a hátrányokkal, azokkal az igazságtalanságokkal, a melyek minden emberi alkotás nyomába lépnek, azokkal a költségekkel, a melyek felmerülnek. De azt ki kell emelnem, hogy a tagosítás során lehet gondoskodni a szolgalmak keletkezését gátló hozzá járó utaknak létesítéséről, a mely utakhoz a földanyagot épen azon határmesgyék megnyerése szolgáltatja és a mellett még nagyobb földterületet is kapunk. 238
