Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]

30 Az első esetben rögtön mobilizálva van a föld, mert hiszen földjétől megválik a tulajdonos — se mellett gyak­ran nincs is elérve a czél, midőn t. i. a pénz épen a föld termőképességének, hozadékának növelésére kellene, a midőn épületeket emelni, a talajt javítani, szóval beruházási tenni akarna a tulajdonos azon a földön, a melytől a pénz beszer­zése végett meg kell válnia és így azt nem is ameliorálhatja. Az utolsó esetben, mikor a tulajdonos lemond a szük­séges pénz beszerzéséről, vagy attól elzárjuk, nem mobilizáló­dott ugyan a föld, de nincs is segítve a pénzszükségen. Ott vagyunk, hol az ancien régime alatt egyáltalán voltunk, midőn fixirozva, stabilizálva volt a földmíves és földje között a jogi kapcsolat, de hitele nem is volt a gazdának. S vájjon visszakivánjuk-e azt az időszakot, a földbirtok­nak— hiszen földtulajdon alig volt — kötöttségével, a ter­helésnek csaknem teljes kizárásával, a hitel hiányával, de egyszersmind a maga szegényes productiójával ? Tudom, sokan mondják: jobb volt akkor a jobbágynak, a parasztnak helyzete, mint a személy és föld szabadságának és a tőke­gazdaságnak mai korszakában. De tessék csak elolvasni az akkori állapotok egykorú leírását vagy tessék ma megkérdezni maguktól azoktól, kiket a dolog legközelebbről érdekel: mit fognak felelni? Tudtom­mal sehol sem petitionálták eddig a parasztok a régi kötött­ség visszaállítását, hanem, miként meg akarják óvni szemé­lyük szabadságát, akként meg akarják tartani földjük szabad­ságát is. Tessék csak meghallgatni, mit mond a mai agrárius törekvések egyik legalaposabb ismerője és képviselője, v. Grab- mayr, az osztrák birodalmi gyűlés tagja, a német jogászegy­let 27. gyűlésén. Midőn az új földtehermentesítést tárgyalja, ennek nehézségeit taglalja és ily nehézségül kiemeli, hogy nem vezet czélhoz a fennálló földzálogteher megfelelő con- vertálása, ha a tulajdonos ezután újból tovább is szabadon terhelheti földjét, ha a terhelésnek bizonyos határt nem sza­bunk. Felveti aztán a kérdést, vájjon ezt a terhelési határt imperative, közvetlenül állítsa-e fel a törvény vagy pedig csak facultative t. i. arra az esetre, ha a földtulajdonos ma­gát önként aláveti e korlátnak? 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom