Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]
22 ő sem képes módot mutatni arra, hogy a kiszabandó büntetés valamely absolut fix mértékhez való vonatkozásban tényleg egyenértéke legyen a büntetendő cselekménynek. Egyszóval a mélyen tisztelt előadó úr egy oly igazságosságnak megvalósítását keresi, mely elméleti fenállásában — igénytelen felfogásom szerint — kellőkép megindokolva, gyakorlati kivitelében biztosítva nincs. Ép ezért legyen szabad a mélyen tisztelt előadó úr eszmemenetétől eltérőleg arra a kérdésre rátérni, hogy minő alapon nyugszik a ma uralkodó büntetőjogban az igazságosság fogalma. A büntetési mérték kérdése az igazságosság kérdése s bármely büntetéskiszabási norma csak akkor jogosult, ha az igazságosság megvalósítására vezet. Yan-e az igazságosságnak ily biztos alapja, ez a kérdés az, melyre Baum- garten előadó úr válaszolni elfelejtett s a melyre az alábbiakban válaszolni megkísértek. Ha az igen tisztelt előadó úr konkrét javaslata orvosszerül szolgál is az általa oly meggyőzően megállapított bírói önkény és a törvényértelmezés egyenlőtlensége ellen, ha arra van hivatva, hogy «iránytűként» szolgáljon a bírónak, úgy sajnosán nélkülözzük azt a mágneses erőt, mely ennek az iránytűnek mutat irányt és mi sem nyújtja biztosítékát annak, hogy az igen tisztelt előadó úr által egy- szersmindenkorra leszegezett iránytű az igazságosság felé van fordítva. Merkel említi a példát, hogy az az ítélet, mely valakit lopás miatt halállal sújt, csak-akkor tekinthető igazságosnak, ha tényleg és erkölcsileg igaz vagyis ha azonfelül, hogy az elítélt a terhére rótt cselekményt elkövette, az ítélet tartalma az ily cselekményekre vonatkozó erkölcsi becslésünkkel összhangzásban áll. Pulszky szerint, a ki mint jogbölcsész, méltán állítható Merkel mellé, sőt fölé, az igazságosság, mely alanyilag mint a létesítésére irányuló hajlam jelentkezik, a társadalom egyensúlyának állapota mind a tárgyi és alanyi jog összhangját, mind az alanyi jogok összeférését tekintve. Vájjon mi az oka a meghatározás különbözőségének? Semmi egyéb, minthogy Merkel, a ki mint az igazságosság járulékos tulajdonságát az alanyi jogok összeütközésének elsimítását is kiemeli, első sorban, ha szabad magamat igy kifejezni, a büntetőjogi—, Pulszky első sorban a magánjogi igazságosságot tartotta szem előtt; bár az 22
