Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Almási Antal: A negatív interesse a magánjogi tervezetben [254., 1906]
5 И. 1. A T.az 1143. §-ban valójában kármennyiségi tételt, nem kártérítést megállapító jogszabályt ad. Nem mondja tehát a T. azt, hogy mindenki követelheti azon kár megtérítését, melyet ügyleti ellenfele a szerződés hatálytalansága vagy felbontása által okozott, hanem csupán körülírja azon kár mérvét, melyet az ügyleti ellenfél megtéríteni tartozik, ha erre őt a T. egyéb helye külön kifejezett jogtétellel szorítja. Igen fontos ez azon kérdésnél, hogy a szerződés megkötéséből eredő kártérítés tényállását a kötelem fakasztó tények 1 mely csoportjába osszuk. A T. ugyanis, minként ez az Indokolásból1 2 is kitetszik, nem ismeri el általánosságban jogos érdeknek,3 hogy az ügyletkötő fél, hogy a T. nyelvén szóljunk, hatályos szerződést kössön, hanem csak egyes kivételes tényállásokat sorol fel, melyekben a nem hatályos szerződés létesítése az ezt okozó részéről kártérítéssel jár. 1 T. 915. §.- III. k. 364 és köv. 1. 3 A Főelőadmány (VI. k. 19.) az 1077. §. «jog által védett érdekének» kifejezésében a jogot subjectiv értelmében akarja venni. A F.-t előkészítő bizottságban erre nézve egyetértés ugyan nem jött létre, mert egy oldalról megjegyeztetett, hogy ez a magyarázat nem felel meg a T. álláspontjának, a mennyire azonban a F.nak e tekintetben kissé mistikus szövegezése bepillantást enged, az alanyi felfogás maradt győztes. Nézetem szerint alap nélkül. Az Indokolás III. k. 253. és köv. lapjaira történt utalás már azért sem irányadó, mert nem az I., hanem a T. szövege lesz majd törvény erejű. Ettől eltekintve az Ihering féle alanyi jog definitiója, mely szerint az 1077. §. is «rechtlich geschütztes Interessét» tartana szem előtt, mitsem változtat azon, hogy e szakaszban a jog nem alanyi, hanem tárgyi értelemben veendő. Alanyi értelemben a Т.-nek egyszerűen azt kellett volna mondania: a ki másnak jogát megsérti, a sértettnek ebből eredő kárát megtéríteni tartozik. Különben is, ha az alanyi jogosultság alatt a jog által védett érdeket értjük, mint azt a F. akarja, úgy magában ezen definitióban is a jog tárgyi jogot, nem pedig alanyi jogot jelent, hiszen ellenesetben idem per idem és tehát helytelen volna a fogalommeghatározás is. 153
