Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Gábor Béla: A dactyloscopia rendszere [253., 1906]
16 osztályozó módszer ismertetése adná, ámde ez, tekintve az osztályok horribilis számát hosszadalmas volna s különben is teljes megértése egy hosszú ideig tartó tanulmányt tesz szükségessé. Azért elég legyen azon valószínűségi számvetést felemlíteni, melyen az osztályozás alapszik s a mely a kételkedőket meggyőzheti, hogy két egyforma ujjnyomattal biró ember széles e világon nincsen. Ugyanis minden ujjnyomaton, a bőrfodroknak megfelelő vonalakat szemlélve, többféle sajátságok vagy különlegességek vehetők észre. A vonalak egyes helyeken megszakadnak, új vonalak kezdődnek, máshol kettéválnak, kettészakadnak, összehajolnak, irányt változtatnak stb. Ilyen sajátság egy-egy ujjnyomaton átlagosan 100 található. A valószínűségi számítás ezen sajátságokból vagy különlegességekből indul ki, azt mondván, hogy ahhoz, miszerint két ujjnyomat tökéletesen egyforma legyen, szükséges, hogy az egyiknek mind a 100 sajátossága meg legyen a másikon is, természetesen ugyanazon a helyeken; de hogy ez megtörténhessék, vagyis hogy két ujjnyomainak mind a 100 sajátossága így megegyezzék, annak eshetőségei a valószínűség törvényei szerint = 1002 = 100 X X100= 10.000. Minden 10.000-ik nyomat lehet csak olyan, mely egy másiknak mind a 100 sajátosságával bir. Bár ezek szerint már egy-egy ujjnak nyomata is elég valószinűtlenné teszi, hogy két embernek megfelelő ujj ai egyforma nyoma tot adjanak, mégis a dactyloscopia tovább megy s minden embernek mind a 10 ujjáról nyomatot vesz úgy, hogy ahhoz, miszerint két embernek egyforma ujjnyomatai legyenek, szükséges, hogy mind a 10 ujjnak 100—100 sajátossága megegyezzék a másik ember megfelelő 10 ujjnyomatának mind a 100—100 sajátosságával. A valószínűség tehát 10 uj jnyomatnál 10010-re csökken, ami annyi mint 100x100x100x1 OOX ЮОхЮОхЮОХ XÍOOX100X100 — 100.000.01 Ю.000.000.000.000. Tehát annak eshetősége, hogy két embernek egyforma 10 ujjnyomata legyen = száz trilliomod, vagyis hogy mindén száztrilliomodik ember ujjnyomatai lehetnek csak olyanok, melyek egy másik ember ujjnyomatainak összes sajátosságaival bírnak. Ez a valószínűség oly csekély, hogy bátran = 0-nak vehető s tekintve, hogy a föld lakosainak száma 1500 millió, tehát 66.666.666-szor 136
