Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Gábor Béla: A dactyloscopia rendszere [253., 1906]
Az álnév nehéz utolérhetősége ugyanannyi helytelen büntetés okozója, mint az országos nyilvántartás hiánya, mely lehetővé, sőt mindennapos esetté teszi, hogy különösen a vidéki bíróságok olyan gonosztevőket, kik pl. lopásért különböző helyeken már ötször voltak büntetve, ezen büntetésekről nem lévén tudomásuk, hatodszor 2—3. napi fogházzal sújtják, holott múltjukkal tán ugyanennyi esztendőre is rászolgáltak. Az álnév miatt helytelenül kimért büntetéseket számban kifejezni, a dolog természeténél fogva nem lehet, de az e tekintetben fennálló helyzetet legalább sejtetni engedi a budapesti bűnügyi nyilvántartás statisztikája, mely szerint a múlt évben e hivatal 99 olyan gonosztevőt leplezett le, kik letartóztatásukkor álnevet mondottak be. Vájjon mennyi lehet a fel nem fedezett esetek s ezzel a helytelenül kimért büntetések száma, mert mind a 99 esetben a leleplezés már a dactylo- scopia segélyével történt, mely a kezdet nehézségeivel küzdve, bizonyára eredményeiben is kezdetleges volt. A külföldi bíróságok és rendőrségek már régebben megtalálták eszközét annak, miként igyekezzenek az álnév okozta visszásságokat megszüntetni. Ezen eszköz a Bertillon Alfonz párisi rendőrtisztviselő által kidolgozott antropometriai személyazonosító rendszer volt. A Bertillon-féle antropometriai rendszer az emberi test egyes részeinek méretein, továbbá a személyleirásnak bizonyos szabályok szerinti felvételén s az ember különös ismertető jeleinek szabatos leírásán alapszik, kiindulva azon orvosi vizsgálódásokkal igazolt tételből, hogy az emberi test egyes részei a 21-ik életkortól kezdve, a kor előrehaladása daczára többé nem változnak, s így annak méretei az egyén felismerésére alapul szolgálhatnak. E rendszer, a mi a személyleirást és a különös ismertető jelek leírását illeti, a szó teljes értelmében véve tökéletesnek mondható s e részével a körözések és a körözöttek személy- azonosságának megállapítása körül ott, a hol már bevezették, kiváló szolgálatokat tesz. Azon félszeg helyzet, hogy a hivatalos lap körözvényei között gyakran 5—6 teljesen megegyező személyleirást ad, hogy ugyanazon nyomozó levél személy- leírása 5—6 éppen közelben levő emberre is teljesen ráillik, 129 b
